A múlt században élt bencédi népi költo, Izsák Domokos versével köszöntöm e honlap olvasóit.

   Harangoznak valahol…

   Sokak számára a Nyikó mente "elsüllyedő, kihalt világrész", de a Nyikóba ömlő Szalon-patak völgye rengedezni kezdett, életre indult…

   Harangoztak valahol azoknak szívében, akik a 2006-os esztendő során egy régóta élő álmot váltottak valóra, azáltal, hogy a Bencédi Unitárius Egyházközség kitartó munkájuknak köszönhetően önálló egyházközséggé vált.

   Olvasva a megmaradt jegyzőkönyveket, egyházközségi iratokat még jobban megszerettem e kedves, kis gyülekezetet. Az a ragaszkodás, melyet napjainkban egyházunk irányába megmutattak, nem most született. Régóta egyházát szerető, tisztelő, építő gyülekezet, aki megérdemelte, hogy önállóvá válva végre önmaga gyülekezetét és álmait építse.

   "A szüloföldnek mindnyájan adósai vagyunk." - írta Gyallay Pap Domokos Bencéd nagy szülöttje a Hívó hegyek címu regényében. Mi is adósai vagyunk, mindenkori adósai, mert kötelességünk minél jobban múltját, nagyjait, küzdelmeit megismerni, de ugyanakkor jövoje ügyéért, fejlodéséért, megmaradásáért, szebb holnapjáért is hivatottak vagyunk tenni.

   Egy lépés a múlt, a szüloföld, a templom, a jövő felé, ez a kis munka melyet nagy szeretettel ajánlok minden gyülekezeti tagomnak.

Rövid ismertető az Unitárius Egyház alapelveiről

   Az unitárius vallás alapelvei a Jézus tanította Isten és ember szeretetszolgálatának elméleti, és gyakorlati megvalósításából fakadnak. Az unitárius vallás szabadelvű vallás, amelyben kihangsúlyozódnak a hit- és lelkiismereti szabadság, a belső tekintély, a vallási türelem, a párbeszédre való készség, a szabad vizsgálódás értékei.
   A vallás az embernek Istenhez való hit és szeretet viszonya és e viszony megéléséből származó igaz és erkölcsös életvitel. A vallás célja az, hogy a lélek művelésén, az érzésvilág nemesítésén keresztül önzetlen, szeretet teljes szolgálatra buzdítson, Isten, ember és a világ iránt.

   Isten közelebbi megismerését, lényegét, természetének körvonalazását a jézusi forrásokból merítjük, mert "ahogyan ma gondolkozunk Istenről, azt tulajdonképpen Jézus fedezte fel az emberiség számára."
   Az unitárius vallás alapvető tanítása Isten egysége. Isten egysége kizárja mind a többistenség eszméjét, mind pedig ugyanazon istennek többszemélyűségét. Meggyőződésünk szerint Isten egysége olyan igazság, amelyet megtalálunk a Bibliában, megegyezik az értelem kívánalmaival és igazolja a vallásos tapasztalat is. Jézus döntő jelentőségű állásfoglalása e kérdésben a Márk evangéliuma tudósításában maradt fent, amikor az írástudónak válaszolva megállapítja, hogy "az Úr, a mi Istenünk, egy Úr", (Mk 12,29), s ezt az egyetlen oszthatatlan Istent szeresd, és szeresd felebarátodat is.
   Az isteni aktivitás egyik megnyilvánulási formájának tekintjük a teremtést. Az unitárius teológia értékeli és tiszteli a Bibliában található teremtéstörténeti leírásokat, de azoknak jelképes értelmezést tulajdonít. Mi unitáriusok a teremtő fejlődés elvét fogadjuk el, amelynek alapján valljuk, hogy az "előálláshoz" az indítatást nem a véletlenszerűség, az esetlegesség, de még nem is az anyag szerkezete, hanem Isten adta. Isten nem egyszerre, nem késznek, tökéletesnek, hanem fejlődőképesnek teremtette ezt a világot. A világ, mert Istentől származik a lényegbeli jóság jegyeit hordozza magán, de korántsem mutatja a tökéletesség jegyeit, ezért szüntelenül tökéletesedésre hivatott.

   A szentlélek az élő, aktív Istennek az a lényegéből való munkája, amely által közvetlen kapcsolatot teremt teremtményeivel. Így a szentlélek "nem egyéb, mint a jelenben ránk ható Isten". A szentlélek munkája egyetemes, állandó és közvetlen. Ez azt jelenti, hogy bárhol, bármikor, bárki részese lehet adományainak. Feltétele az, hogy igyekezzünk akaratunkat ráhangolni az isteni akaratra, mégpedig úgy, hogy az ő akarata bennünk és rajtunk keresztül muködhessen. A "ráhangolás" kiváló alkalmai a lelki elmélyülés, imádkozás és a jó cselekedetek gyakorlása.

   Az imádkozás az élő vallásosság fokméroje. Az imádságban a vallás hittartalma és életértéke tárul fel. Az unitáriusok - Jézushoz hasonlóan - az ATYÁHOZ, az egy Istenhez imádkoznak, lélekben és igazságban (Jn 4,24). Az imádkozás célja az Atyával, az egy Istennel való közvetlen lelki kapcsolat megteremtése, amely arra indít, hogy jobbak, igazabbak - egyszóval Isten gyermekei legyünk.
   Meggyőződésünk szerint az imádkozásnak nem az a célja, hogy Istenben és a világban, hanem hogy bennünk idézzen elő változást. "Az imádság nem változtatja meg a dolgokat, de megváltoztatja az embert, és az ember megváltoztatja a dolgokat." Az unitárius ember ezért nem erőihez képest feladatokért, hanem a feladataihoz megfelelő erőért imádkozik Istenhez.

   Az ember Isten gyermeke. Az embert lelki tehetségei: értelem, érzelem, hit, szabadakarat, lelkiismeret és a szeretet nemcsak kiemelik az élőlények világából, hanem sajátos felelőséggel is felruházzák.
   Mi unitáriusok úgy véljük, hogy az ember nem bűnnel, hanem jóravaló képességgel születik. Hiszzük, hogy az ember szellemileg, lelkileg szüntelenül gyarapodik, fejlődik, az erkölcsi törvény tiszteletében erősödhetik, és Isten és ember szolgálatában öntudatosulhat. Bízunk abban, hogy az ember - Isten segítségével - lelki tehetségeit ki tudja bontakoztatni a jó irányába. Ebben nyer értelmet és létjogosultságot a jézusi felhívás: "Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok is tökéletes" (Mt 5,48).

   Jézus számunkra "út, igazság és élet" (Jn 14,6) a benne való hit nem annyira személyéhez, mint inkább tanításaihoz kapcsolódik. Számunkra nem annyira az a lényeges, hogy ki volt ő, honnan és hogyan származott, mit állítottak személyéről később, hanem az, amit ő tanított, ahogyan cselekedett.
   Mi Jézusra úgy tekintünk, mint Isten legjobb gyermekére, prófétára, kiemelkedő valláserkölcsi személyiségre, vallásalapítóra. Amikor mi Jézus embervoltát (történeti személy) hangsúlyozzuk, nem nagyságát fokozzuk le, ellenkezőleg hatásának, jelentőségének, jobb megértését szeretnénk elomozdítani. Meggyőződésünk szerint neki sikerült a leginkább megteremteni a lélekszerinti közösséget az Atyával, és egész életét Isten akaratával összhangban hozni. Isten szeretetén csüngő vallásossága, lelki műveltsége, jelleme, erkölcsi tartása egyedülálló és kiemelkedő, hozzá hasonlót sem korában, sem a későbbi korok vallásos világában nem találunk. Számunkra mindaz, ami életével és tanításával kapcsolatos, mint követésre méltó eszmény áll előttünk. Ezért látjuk fontosabbnak tanításainak és életpéldáinak a követését, mintsem személyének puszta imádását és segítségül hívását.
   Követése az általa hirdetett Istenországa megvalósítására sarkal bennünket. Istenországa pedig nem más, mint az isteni gondviselés alatt "teljessé váló szeretet uralma a Földön".

   Az örökéletet szellemi-lelki létformájában ragadjuk meg. Hisszük, hogy a lelkünk halhatatlan és a halál után tovább létezik Istennél. Az örökélet, mint az Istennel való szellemi-lelki szeretetközösség reménysége már itt a földön elkezdődik azáltal, hogy igyekszünk az o szeretetének, jóságának a megtapasztalására és Isten gyermekeihez méltó életvitelre. Erre figyelmeztet Pál apostol is: "Azért igyekezzünk is, hogy akár itt lakunk, akár elköltözünk neki (Istennek) kedvesek legyünk" (2Kor 5,9).
   A "vallás minden területén az unitárius hit lényegében fejlodő hit". Ebben a folyamatban az unitárius emberre az a feladat hárul, hogy nyitottá tegye értelmét, érzelmét, akaratát és hitét az élet értékei iránt.


   Dr. Rezi Elek: Az Unitárius Egyház alapelvei

I. Évszázadok Bencéd határában

I. 1. A bencédi táj, ember és az évszázadok

   Alsóbencéd az egykor tündérek lakta Firtos hegy déli oldalán, a székelyszentmihályi Felső utca folytatásaként a Szalon-patak bal oldalán terül el a Nyikó menti főúttól 1,3 km-re, 528-535 magasságban. Alsóbencédtől 1 km-re északra található a néhány házat számláló Felsőbencéd település, 537-585 m magasságban. Ez az ősi falu, melynek felső része a Kutifalva nevet viseli. A lakosság ebből a kis szórványból fokozatosan leköltözött Alsóbencédbe.
   Bencéd szomszédos falvai: keleten Kecset-Kisfalud, északon Csehétfalva, nyugaton Tarcsafalva, délen Székelyszentmihály.²

Id. Benczédi Gyula portája

   A 14. században már mint falu szerepel, a Básta-féle jegyzék is megemlíti.³
   1592-tol Udvarhelyszék törvényes iratai folyamatosan közölnek adatokat Bencédről, ezekből főként a dűlőnevekről, patakok nevéről értesülünk. Egy érdekes adat például 1604-ból: "Komlóskert nevű helyen egy malomra járó árkot ásatott valaki… ( a név nincs közölve,) szomszédja egy felől a Zalon pataka" (ma Szalon).⁴
   A Nyikó menti helynevekrol Tibád Levente közölt írást, melyben felsorolta a Bencéddel kapcsolatos helyneveket is.⁵ E bevezetőben néhány határhelyet szeretnék megemlíteni, melyek esetében a szájhagyomány megőrizte a névadás körülményeit.
   KATASZÓ a monda szerint onnan kapta nevét, hogy a török hódoltság idején a falu népe az erdő sűrűjébe vonult, és innen figyelte az ellenség mozdulatait. Egy leány, név szerint Kata kimerészkedett rejtekhelyéről, és társait otthagyva bátran megközelítette a törökök táborát. Azok ellenállókat nem találván földúlták az elhagyott házakat, és elvonultak. Ekkor Kata kiáltással jelt adott társainak, mondván: "Elment a török, hazajöhettek!" ekkor a nép közül valaki megszólalt, "Halljátok, Kata szólott!"
   A másik nevezetes határhely az AKASZTÓHEGY. Elnevezését valószínu a török idoből kapta, a falu népe, különösen a fegyverforgató földműves férfiak felvették a harcot a beözönlőkkel. A csata idején a hódítók foglyokat ejtettek, és azokat elrettentő példának a magasabb dombokon kivégezték. A cél a falu ellenállásának letörése, teljes megsemmisítése volt.
   Van egy forrás Kúti Ferenc lakos elott, kifogyhatatlan bővízu kút. Itt a monda szerint egyszer két asszony mosott, és összekülönböztek. Tettlegességre került a sor, és mindkét asszony a kútba esett. Innen ered a forrás elnevezése, a KÉTASSZONY KÚTJA⁶
   SZALON-PATAKA a szájhagyomány szerint onnan kapta a nevét, hogy a Firtos tetején álló vár alól, pontosabban a vár szalonja alól indult a forrása. A szomszédos völgyben Csehétfalvát és Tarcsafalvát érintve folyik a Konyha-patak, mely a vár konyhája alól eredt.
   Felsőbencéd nevezetesebb határhelyei közt megemlíthető a Várhely, e dombon várnyom található.⁷ A mellette levő erdő Várbükk nevet viseli, ez erdős részen vezetett át az ún. Sóútja, mely nevét onnan kapta, hogy régen a parajdi sóbányából ezen az úton szállították a sót az ország különbözo tájaira. Várbükk teteje alatt Kopince, Bocs kútja, régen itt volt a bocsok híres vásárhelye, Csengetős kút-az ún csengetős állatok vásárhelye.⁸
   A táj mellett írnom kell az évszázadok bencédi emberéről.
   A Bethlen Gábor néven ismert székely Hadszemlekönyv (Liber Lustralis) 1614-ben megemlíti Benczédi Pált, ennek ivadékai később Bikafalván telepedtek le, 1712-ben Farczádon is lakott egy leszármazott.
   A felsőbencédi Firtos ősi nemesi család, Firtos Jánost már 1602-ben említik, mint aki a császár és király hűségére esküszik fel. A székely Hadszemlekönyv szerint Felsőbencédben első helyen áll és főszékelynek íratott a Firtos nemzetség. Firtos Mihály, Gergely, János és István Felsőbencédi előnévvel nyertek Lipót királytól címeres előnevet.⁹ Nemesi címerüket a Firtos-vár mellé helyezett Erdély és Magyarország címere alkotja. A hagyomány szerint e család volt a Firtos-várának utolsó birtokosa, kiktől a szerzetesek csellel szerezték azt meg.¹⁰
   A Székely Oklevéltár megemlít néhány pereskedő bencédit:
   1492-ben Balassi Ferenc, Balassi Péter, Sófalvi György lakosok, Benczédi Pál jobbágy, Sz. Okl. II. kötet
   1590-ben Balassi Péter, László Pál lakósok, Sz. Okl I. kötet
   1593-ban László Pál, Firtos Gergely lófok Sz. Okl. II. kötet
   1596-ban Firtos Gergely lófő, Veres Orsolya, Sófalvi János, Veres György, Benczédi Pál jobbágyok Sz. Okl. II. kötet
   1597-ben Gálfi Miklósné lófő, Lőrincz Antalné, Lőrincz Pál, Filler Jakab lakatosok Sz. Okl. II. kötet
   1598-ban Hegyi Lukács, Hegyi György lófők, Farcádi Balázs lófő Sz. Okl. III. kötet
   1599-ben Csur Jakab prokátor, Lukács Jakab szavad székely, Antal Gergely, Bartha János, Bartók Lorinc, Sándor István, Barabás Sándor, Szente Péter szabadosok, Antal Miklós, Antal Tamás, Bartó Pál, Gál János Gere Antal, Gergely Pál, Piros Albert, Gál Márton, Bartha Sebestyén, Zente Péter lakosok Sz. Okl. III. kötet¹¹
   II. Rákóczi Ferenc erdélyi hadseregében bencédiek is voltak néhányan:¹²

   Gyallay Pap János a napóleoni háború egyik hőse, tizenhat évi katonáskodás után tért haza, megkínozva, meggyötörve. Ő az a jótevő, aki egyházközségünket öt darab földdel ajándékozta meg.¹³
   A hasonló nevek és emberek nem hiányoztak a későbbi szabadságharcból sem. 1848-49-es szabadságharcosok:

Benczédi Zsigmond közvitéz László Márton közvitéz László Pál honvéd Pap Pál honvéd Pap József Kossuth-huszár Pap Pál honvéd Pap János honvéd Pap László honvéd Pap Mózes tizedes Pap Samu tizedes Péter Lajos közvitéz14

   Gyallay József a medgyesi csatában hősi halált halt, testvére Gyallay Mózes, a bencédi templomépítő gondnok, Bem mellett szerzett érdemeket.¹⁵
   A Kolozsvári Unitárius Gimnáziumban tanuló bencédi ifjak is bekapcsolódtak a szabadságért vívott küzdelembe:
   Benczédi Bencédi Mózes 1848-ban nagypénteken beállt honvédnek. A szabadságharc alatt végig harcolt Magyarországon a Görgey táborában, és Világosnál mint tüzér hadnagy tette le a fegyvert. Besorozták osztrák bakának, 1854-ben meghalt Velencében.
   Benczédi Ferenc gazdatiszt volt, 1848-ban az oláhok kirabolták, melynek következtében "megbolondult és meghalt."
   Ágh Ferenc de Bencéd a Horváth-fiúk tanítója volt. 1848-49-ben honvéd, Kossuthtal kiment Viddinbe, ahonnan visszajött, osztrák baka lett, majd Gyaluban nevelő. 1867-ben Kolozs megye hunyadi járásában egyes bíró.¹⁶ Ágh Ferencet a szabadságharc leverése után Luxemburgba hurcolták, ott katonáskodott. Pap Sámuel a templomépítő szentmihályi gondok rokona volt Ágh Ferencnek, o segített a hazajutásban, melyet Ágh Ferenc e szavakkal köszönt meg: "Köszönöm, ezerszer köszönöm kedves bátyám irántam tett szíves fáradtságát, tudom én, nem kevésbe került ezeknek kieszközlése, hanem abba is meg vagyok győződve, hogy nemes lelke büszke rá, ha valakin segíthet, valakinek jót tehet."¹⁷

   Az I. világháború áldozatai: Benczédi Ferenc tizedes, Benczédi Domokos, Benczédi János, Benczédi Lajos, Benczédi Mihály, Benczédi Mózes, Gyarmathy Pál zászlós, Kúti György, László Áron, László N. János, Majláth Dénes, Pap Dániel, Pap Elek, Pap Károly, Pap László, Pap Miklós, Pap Pál, Pap Zsigmond, Pál Ferenc, Péter Mózes, id. Péter Mózes, Szabó Lajos, Szász Ábel.
   Az I. világháborús emlékmű felállításának gondolatát Izsák Domokos indítványozta 1933. február 17-én tartott egyházközségi gyűlésen. A gyűlés az ötletet lelkesen fogadta, és egy bizottságot nevezett ki Gál Dezso tanító vezetésével, amelynek kötelessége volt az ügyet életben tartania. Már márciusban elindítják gyujtést, április 9-én Gál Dezső tanító 9120 lej adományról számol be. Ez alkalommal már elhatározzák, hogy mintákat szereznek be a kőfaragóktól.
   Az emlékművel kapcsolatosan nem találtam több adatot a jegyzőkönyvekben, valószínű, hogy még ez évben sikerült felállítani.

   A második világháborúban elesettek emlékműve a templomban, a szószék mellett található. Az emlékmű Zsigmond Attila beszolgáló lelkész, Pap Árpád gondnok szolgálata idején készült, 1981-ben. A hősök neve: László Sándor, Marosi Vencel, Pap András, Péter Áron, Simon József, Varga József, Varga Mózes.

Az I. világháborúban elesett hosök emlékmuve

A II. világháborúban elesett hosök emlékmuve

I. 2. A bencédi unitárius egyházközség rövid története

Útmutató évszámok a bencédi egyházközség múltjából

"Én láttam az Istent, Hallottam szavát - Barátom meglátod te is, csak nyisd ki a lelked ablakát(...) Hol virág fakad, Hol ember, állat él: Mindenütt meglátod, Meghallod szavát - Csak nyisd ki, csak nyisd ki A lelked ablakát…"18

Csak nyisd ki, csak nyisd ki; A lelked ablakát…

   Az egyházközség történetét azért nehéz megírnom, mert a bencédi egyházközségnek, mivel soha nem volt önálló, nincs levéltára. Néhány iratot megkaptam a szentmihályi egyházközségtol, de központi utasítás következtében csak 1892-tol vezetik külön a leányegyházközségek jegyzőkönyveit. Ezt megelozoen néhány lapból álló írást kaptam: szerződések, átadási levelek, de nem jegyzőkönyvek, és egy számadásos könyv, mely 1805-tol a gondnokok nevét, fontosabb tevékenységét és az egyházközség vagyoni állapotát felfedi elottem.
   A II. világháború alatt leégett a szentmihályi lelkészi lakás, és a tűzben megsemmisült a jegyzőkönyvek, klenódiumok nagy része.
   2006. szeptemberéig a székelyszentmihályi egyházközség filiája volt Bencéd, a pápai tizedjegyzékek nem említik, de az 1332-es pápai dézsmák nyilvántartásában a székelyszentmihályi egyházközség olyan tekintélyes egyházként szerepel, mint amelynek két lelkésze van. Valószínu tehát, hogy Szent István közismert rendelkezése nyomán Szentmihályon épült a környék egyik elso keresztény temploma, mely központi anyaegyháza volt a hosszú évszázadokon át hozzá tartozó szomszédos falvaknak.¹⁹
   E templomhoz tartozó egyházközségek külön-külön is elég erősek lettek volna az önálló egyházközség fenntartására, de együtt maradásukat foként egy nagy havas közös birtoklásának köszönhetik, mely átok terhe alatt kötelező egyezmény szerint örök idokre feloszthatatlanná vált.²⁰ 1533-ban egy esketo levél tanúsága szerint Hidegaszó havasának a szentmihályi egyházközség a tulajdonosa.²¹
   Az egyházközség mindennapjáról, múltjáról keveset tudunk, az 1600-as, 1700-as évekből a vizitációs jegyzőkönyvek maradtak egyetlen forrásunk.
   Az 1693-as vizitációs jegyzőkönyvből megtudjuk, hogy az egyházközség lelkésze Szentábrahámi György, a tanító Derzsi György.
   1732-es vizitáció alkalmával meghatározták, hogy az eklézsia ládája álljon Szentmihályon, az anyaeklézsiában, a kulcsa egy évig legyen a kobátfalvi-, egy évig a bencédi gondnoknál. Ugyanakkor meghatározzák, hogy "egy ember a ládához ne nyúljon" hanem legalább két gondnok és a lelkész legyen jelen, és ha valamit kivesznek, vagy betesznek, írják fel.
   A bencédi egyházközség életéről az 1805-ben indított számadásos könyv, és néhány szerződés, átadási levél közöl adatokat, 1892-tol folyamatos jegyzőkönyvek állnak rendelkezésünkre.
   A lelkész mellett a mindenkori bencédi gondnoknak fontos szerepe volt az egyházközségi élet megszervezésében. Szóljon róluk és a szolgált egyházközségrol e rövid beszámoló.
   Kelemen Benjámin lelkész szolgálati ideje alatt 1803 és 1805 között felépült az első bencédi templom. Gondnoki tisztséget töltött be nagyobb Pap Péter és ifjabb Pap György²², aki 1811-ben egy úrasztalát adományozott az egyházközségnek.²³
   Benczédi György gondoksága idején 1809-ben megjavították a cintermet.²⁴
   1816-ban Péter György gondnoksága idején a harangláb szorult javítására.
   1823-ban új cserepeket helyeztek a templomra.²⁵
   1824-ben az istentiszteleti rendről olvashatunk, mely szerint az istentiszteletet a mester végzi, egyik vasárnap délután Alsóbencédben, a következo vasárnap Felsőbencédben. Ugyanígy váltakozva végzi a hétköznapi, szerdai szolgálatot is.²⁶
   1825-ben a bencédi közösség kéréssel fordult a törvényes papi székhez, melyben a gyülekezet sérelmezi, hogy a lelkész különbséget tesz a gyülekezetek között, hiszen Kobátfalván mind vasárnap, mind hétköznap a lelkész tartja az istentiszteletet, míg Bencédben az iskolamester, "pedig Bencéd is éppen olyan filiája és tagja a Maternek, mint Kobátfalva. Bencéd nem alábbvaló, nem is fizet kevesebbet, mely szerint is igaz jussunk az volna, és eddig lett volna, hogy a Tiszteletes Pap Bencédnek úgy szolgáljon, mint Kobátfalvának."
   A választ a levél hátoldalán olvashatjuk, mely kimondja a kérelmezők igazát, és felszólítja a lelkészt, hogy Kobátfalvához hasonlóan Bencédben is o végezze a szolgálatot.²⁷
   1827-ben Péter György kurátor idejében felújították a templomot.²⁸
   1830-ban Firtos László gondnoksága alatt újrazsindelyezték a haranglábat és a templomkertet.²⁹
   1839-ben az egyházközség püspöki vizitációt fogad.
   1843-ban a gyülekezetet meglátogatja Berde Áron akadémita.
   Ünnepi legátusok évente háromszor teljesítettek szolgálatot.³⁰
   1848-ban és 1849-ben "hazánk viharai miatt" elmaradt a számadásos könyv vezetése.
   Benczédi Sámuel gondok az első élvezője annak az egyházközségi határozatnak, melyet 1852-ben hoztak, mely szerint a gondnok fáradozását évente egy pár csizmával honorálja az egyházközség.³¹
   1853-ban a Bem mellett harcoló ifj. Pap Mózest választják az eklézsia élére. Török Sámuel lelkész és Pap Mózes gondnok szolgálati ideje alatt, 1857 és 1860 között, felépül a második alsóbencédi templom.³²
   1863-ban kimeszelték a szószéket, ajtó került az új templomra.
   1864-ben Kriza János püspök mint vizsgálószéki elnök beírta nevét a bencédi számadásos könyvbe.³³
   1868-ban Fekete István szentmihályi tanító a bencédi egyházközségnek egy Bibliát adományozott, amely, ahogy azt az adományozó kérte, ma is a szószékben található.
   A kecseti református egyházközség megajándékozta a gyülekezetet egy új cserefa ágassal, a 43 fontos harangocska újra a magasba lendült.³⁴
   1871-ben ifj. Benczédi Zsigmond gondnok idejében a haranglábon kovácsmunkát végeztek.
   Péter Jánosné Szabó Rozália a székelyszentmihályi templom felszentelése alkalmából elmondott egyházi beszédek kiadási költségére 100 forintot adományozott. A megmaradt összeget a bencédi egyházközségnek szószékkorona alapként adományozta, mivel az új templomba pénzhiány miatt még nem sikerült új koronát készíttetni.³⁵
   A korona toke évrol évre gyarapodik.
   1879-ben László Zsigmond gondnok idejében felújították a templomot, új templomi kart állítottak, egy új ablakot készíttettek.³⁶ 1880-ben folytatódik a templom szépítése.
   1887-ben az angol hitrokonok építkezési költségéhez 2 forinttal járult hozzá az eklézsia.³⁷
   1888-ban a korona alapból sikerült szószékkoronát készíttetni, a megmaradt összeg toronyalappá nemesedik. 1889-ben újrafestették a padokat.³⁸
   1890-ben Benczédi Sámuel gondnok idejében új haranglábat állítanak fel,³⁹ ma is ez áll.
   1892-től központi utasítás következtében a leányegyházak, az anyaegyházaktól leválva, külön jegyzőkönyvet kell vezessenek. Jegyzőt választanak: Gyarmathy Dénes tanítót.⁴⁰
   Pap Salamon gondnok idejében, 1900-ban harangalap születik.⁴¹
   Firtos Lajos gondnok idejében, 1904-ben orgonalap születik.⁴²
   1913-ban kántori állás önállósítását kéri a gyülekezet.
   1913-ban az egyházközség életében hosszas folyamat indult, a gyülekezet önállósodásért folytatott küzdelme.⁴³
   Kitartó küzdelmes évek iskoláért,⁴⁴ önálló egyházközségért. Mindkettőt elveszítik.⁴⁵
   Pap Miklós gondnok idejében templomjavítást végeztek.
   1922-ben megalakult a Dávid Ferenc Egylet.
   1927-től leányegyház helyett társegyházközséget írnak a jegyzőkönyvek.⁴⁶
   Gyűjtés a szentmihályi harangok fedezésére, névszerinti megajánlások.⁴⁷
   1927-ben megalakul a Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet.⁴⁸
   1933-ban emlékmű az I. világháború hőseinek.
   Az alapok szépen gyarapodtak, de 1946-ban az értékcsökkenés következtében az egyházközség vagyona elveszett.⁴⁹ Mégis 1947-1948-ban templomot javítanak.
   1951-ben a szentmihályi lelkészi lakás felépítéséhez az egyházközség minden tagja mind anyagi segítséggel, mind közmunkával szépen hozzájárult.
   1956-ben a lassan százéves templom nagyon rossz állapotba került. Benczédi Zsigmond gondnok arra kéri Marosi Márton lelkészt, hogy az istentisztelet alkalmából mondjon prédikációt a templomjavítás sürgosségéről, de a buzdító szavakra nem volt szükség, mert a "nemes lelkek beszéltek már erről egymás közt régóta."⁵⁰
   1955-ben a bencédi egyházközség mindaddig megtagadta a lelkészi lakás befejező költségéhez való hozzájárulást, amíg Kovács József szentmihályi gondnok és vele együtt a székelyszentmihályiak azt hirdetik, hogy "ők mint anyaegyházközség a közös vagyon teljes tulajdonában állnak, abban az értelemben, hogy önállósodás esetén semmi osztozkodási jogot el nem ismernek, addig a közös terhek hordozásához nem járulnak hozza. Óhajtják, hogy e kérdés tisztázódjon."⁵¹
   1957. október 30-án a gyülekezet elöljárósága gyűlést hívott össze e probléma megoldása, megbeszélése céljából. Marosi Márton lelkész kijelentette, ő úgy véli, hogy a szentmihályi vezetőség minden jogszokást, szabályt félretéve cselekszik. A lelkész nagylelkűen lemondana állásáról, ha ez megoldaná a kialakult vitát. A gyülekezet kinyilvánítja, hogy a lelkész lemondása még jobban súlyosbítaná a kialakult helyzetet. Hangsúlyozzák, hogy Szentmihálynak is szüksége van Bencédre, és Bencédnek is Szentmihályra, hiszen jelenlegi anyagi helyzete nem engedi önállóvá válását. De a bencédi egyházközség kéri az Esperesi Hivatalt, hogy hozzon határozatot az alábbi kérdésekben:

   "1. Jogos-e a szentmihályi gyülekezet azon eljárása, hogy a közös gyűlésen hozott határozatot, amelyen ők is részt vettek minden fellebbezés nélkül érvénytelennek tekintsék, és magukban külön határozatot hozzanak.
   (Ez történt a lelkész fizetésének meghatározásánál, a lelkész kert jövedelmének felhasználásánál.)
   2. Jogos-e, hogy a közös vagyonból származó jövedelmet tetszés szerint kezeljék, és abba a többi egyházközségnek beleszólást nem engednek. Ellenben a terheket kiróják a többi egyházközségre is.
   3. Jogos-e, hogy a közös pénztár kezelésében a gondnok a lelkészt félre állítsa, és a pénztárnok a gondnok utasításának engedelmeskedjen.
   4. Jogos-e egy gondnoknak azon kijelentése, hogy a bírósági határozatot nem írja alá, és azt nem fogadja el. Amint nem fogadta el az esperesi döntést sem a kert jövedelmének kezelésnél.
   5. Kijelentik, hogy a vagyon esetében nem parancsol sem a Fohatóság, sem az esperes, mert nem ok adták."⁵²

   E viszály megoldása céljából a köri vezetőség azt ajánlja a gyülekezeteknek, hogy tartsanak egy közös keblitanácsi gyűlést a köri vezetőség jelenlétében. Ezt kövesse egy közös közgyűlés.
   1958. december 27-én Marosi Márton lelkész közli a gyülekezettel, hogy szolgálati ideje lejárt, megköszöni a meleg szeretetet, amelyben e gyülekezet részesítette, és amely megkönnyítette munkáját. A gyülekezet kifejezi a lelkész iránti ragaszkodását.⁵³
   Az elődeim által írt egyháztörténelem ezen a ponton kijavításra vár. Hiszen Kiss Gergely lelkész által írt jegyzőkönyvben ezt olvashatjuk: "1957-59 között Bencéd Szentmihálytól elszakadva önálló lett, majd 1959-1962 között ismét leányegyház. Ezért nem számíthatnak arra, hogy Szentmihálytól vagyon megosztás címén alapot teremthetnek, mert a korábbi szétválási kísérletek alakalmával tisztázódtak a vagyonügyek".⁵⁴
   Önállósodás nem jött létre, egyetlen hivatalos papír sem tudja ezt igazolni. Több idős embertől érdeklődtem, hogy mi történt 1957-59 között. Korábbi időre visszamenő vita eredményeként, mivel Marosi Márton lelkész a zavaros egyházi pénzügyet tisztázni akarta a pénzt intézo Kádár Balázs tanító személyével került összeütközésbe. Erről a vitáról írt Boros György püspök naplójában: "1929. augusztus 13. A püspök sokféle gonddal van terhelve, mert a felelősséget nehéz, vagy nincs is kivel megosztani. Már két éve tartja nyugtalanságban az egyik legnagyobb eklézsiát a Szentmihály-Kobátfalva-Bencédit egy beteges tanító, Kádár Balázs, akit fékezni, rendbe hozni okos beszéddel nem lehet. A mai napig adtam neki szabadságot, hogy más eklézsiát keressen. Nem szándékozik. Ellenkezőleg minden mesterséggel rontja a maga és eklézsiája helyzetét. Most már a püspök erős keze fog intézkedni, de bizonyos, hogy ez az ember nem fog engedelmeskedni".⁵⁵
   A vita olyan mértékben elmérgesedett, hogy Marosi Márton lelkész felmondta a szolgálatot Szentmihályon. Kovács József szentmihályi gondnok e lemondást elfogadta, tudomásul vette, de a kobátfalvi gondnok Deák József kijelentette, Kobátfalva nem ért egyet a lemondással, hasonlóképp nyilatkozott Benczédi Zsigmond bencédi gondnok. A szentmihályi gyülekezet nem igényelte Marosi Márton lelkész szolgálatát, míg Kobátfalva és Bencéd még két esztendeig, amíg Marosi lelkész betegsége miatt végképp nyugdíjba vonult.⁵⁶
   1960-ban végül Szentmihály és Bencéd közösen választ lelkészt Török Ferencet. Időközben Kobátfalva önállósodott.
   Csendesebb évek következnek. Küzdelmek lelkész, egyházközség méltó fenntartásáért.
   1967-ben felújítják a felsőbencédi templomot.
   1968-ban az alsóbencédi templomban végeztek felújítást. A templombejárat elé három lépcsős cement bejárót öntöttek.
   1972-ben lemondott Benczédi Zsigmond gondnok, aki 25 évig szolgálta egyházát. Az új gondnok id. Pap Sándor lesz.
   1972-ben felébred a régi terv, a toronyépítés.
   Évente újítanak valamit a templom körül, és ha kell Szentmihályon is a lelkészi lakás, templom felújításában részt vállalnak.⁵⁷
   A 80-as években dicséretes a templomlátogatás, írja egyik 1985-ös jegyzőkönyv.
   1987-ben a toronyépítés terve újra feléled, 1990-1993 között Kiss Gergely lelkész szolgálata alatt felépült a torony.
   2002-ben két új harang került az új toronyba.

   Nem csak e tájon élt Izsák Domokos "látta az Istent", hanem ez a gyülekezet is, mely 2006. szeptember 1-tol egyházunk legfiatalabb önálló gyülekezete lett, ahova a gyülekezethez hasonló fiatal segédlelkész érkezett, aki csak Bencédé…

I. 3. Lelkészek, tanítók, gondnokok

   A püspöki vizitációs jegyzőkönyvek segítségével, némi hiányossággal, sikerült 1693-ig visszavezetni az egyházközség vezetoinek névsorát. Minden egyházközségnek külön gondnoka volt, én most csak a bencédi gondnokok nevét ismertetetem.⁵⁸

A felsőbencédi gondnokokról adataink hiányosabbak:

II. Bencéd templomok ölelésében

   Hat templomról kell írnom, melyek a bencédiek egyházszeretetéből, és munkájából az égnek emelkedtek.

II. 1. Szentmihályi templomok

   Három templom Székelyszentmihályon épült. Írásos adatok igazolják, hogy közösen épített a mater eklézsia a filiákkal templomokat, iskolákat. Ezért úgy érzem, hogy a szentmihályi templomokról is írnom kell, hiszen az a bencédieket, a demeterfalviakat és a kobátfalviakat is dicséri.⁵⁹ Három templomot pedig a két Bencéd teljes önerobol épít a meglevő szentmihályi templom mellé.

II. 1. a. Az első templom

   A hagyomány szerint az első szentmihályi templom a jelenlegi temető helyén állt. A korai templom létezését sejteti a védőszent nevéből származó falunév, valamint a plébánia nevének előfordulása a pápai tizedjegyzékekben.⁶⁰ Az Ugron családdal kapcsolatos feljegyzések szerint már 1332-ben önálló eklézsia létezett Szentmihályon. Egy régi harangon Farkaslaka, Kecset neve is szerepelt, amelyből arra következtethetünk, hogy Szentlélek későbbi alapítású egyház.
   Az ősi katolikus templom, a jelenlegi torony ajtója küszöbéhez beépített két köve arra mutat, hogy az első templom az énlaki római kasztrum romjaiból épült. Miután ezt a templomot lebontották, anyagát felhasználták a második templom építésénél, majd a jelenlegi templom építésénél is beépítik a korábbi templom köveit.⁶¹

II. 1. b. A második templom

   A második templomról rövid leírást ad az 1773-as vizitációs jegyzőkönyv: "Van egy kő templom, régi, de ruináiból reperálva tökéletes szépségére vitte az Unitárius Eklézsia sok rá tett költségével. Van körülötte olyan cinterem, melynek egy része szép új kőcinterem, egy része deszkából épült fogyatkozás nélkül való jó és új fedéllel".⁶²
   A második templom gótikus stílusban épült. Erről is tájékoztat Lázár István püspök vizitációs jegyzőkönyve. A látogatásra 1789. május 24-én került sor. "Van egy fundus a falunak épp az alsó végén. Ezen fundusnak közepén cserefa fedél alatt van egy 15 kő lábbal megerősített szép kotemplom, egyik végében zsindelyfedél alatt épült kotoronnyal együtt, mely templomba bemenetelt ad három bérelt ajtó, az egyik délről, amely festett vas sarkú és zárú, a másik kettő napnyugatról, a torony alatt lévén, ezek közül a külső vas sarkú és alul-felül vas szegélyezokkel, a belső is vas sarkú közepében levő faszegzővel. Van öt ablak, melyeknek egyike fafoglalású vagy már megromladozott üveg ablakkal, harmadik farostélyokkal, az egyiken pedig semmi nincsen.
   Napkeletrol való része ezen templomnak bolthajtásos, napnyugatról pedig való szép virágokkal ékesítve mennyezetes, melynek közepén ilyen írás olvastatik: Az egyetlen egy Istennek és Sz Fiának a Jézus Krsnak tiszteletére építtetett ez a mennyezet a Szentmihályi Mater és Filiális Eklézsia költségével T Tarcsafalvi Zsigmond kurátor lévén 1778.
   Két végén a templomnak vannak kórusok, az egyik kőből két kőlábon, a másik deszkából festékesen négy falábra építve, ennek közepén ezen írás olvasható: 149 Zsolt 1 Énekeljetek az úrnak új éneket az ő dicsérete zengjen az ő szentjeinek gyülekezetébe. 1778. E kar felett levő festett virágok között ez olvasható: Hic jacet Michael Tarcsafalvi Filius G.D. Alberti Tarcsafalvi de Szmihály, qui obiit Anno Dni 1607. Mense Septembris Anno otatis suo 12-i depictum a Geor. Papoltzi M ejus q Loci A.D.1636. A templom közepe táján levő arcus mellett van a kőből építtetett prédikáló szék, ez előtt egy kerek fehér asztal és egy virágosan festett éneklo pulpitus, melynek oldalán ezen irás olvasható: "Akik az én oltáromhoz járulnak kedvesek lesznek, és a dicsőségemnek házát megdicsőítem. Ézs 60,7 Ao 1776."
   (…) a prédikáló szék felett szépen festett korona, melynek két szegletén kívül ilyen írás van: "Mal 2,7: "A papnak ajkai őrzik a tudományt, és o tőle kérdnek törvényt, mert ő a Seregek Urának Angyala."
   Az alsó részen pedig belülrol ez olvasható: Nagy Zsigmond és halmási Bodor János készítették maguk költségével 1778 Elekes András által.
   A férfiak és asszonyok székei borulók és a nobilitás és a papszékek fedelesek is. A templom piaca, utcái és székek alja is deszkával padimentumoztattak, két perselyecske is kegyes adakozásra…"⁶³
   A fenti leírásból egy gótikus, keletelt, támpilléres torony - hajó - szentélyből álló templom áll előttünk, a hajóban nyugati kokarzattal, diadalívvel, a szentélyben boltozattal.
   Ez a templom már Lázár püspök látogatásakor javításra várt, mert a fedele rossz volt és az eső annyira befolyt, hogy a korona felett csepegett be a víz. Az 1803-as vizsgálati jegyzőkönyv megemlíti, hogy a templom és torony fedelén javításokat végeztek, de ez nem lehetett alapos munka, mert 1804-ben megint figyelmezteti a vizitáció a vezetőséget, hogy az "omlófélben levő templomfedelet" javítsák meg. Kisebb-nagyobb javításokat folyamatosan végeznek a templomon, míg az 1837-es vizitáció kimondja: a templom "a régiségnek bélyegét mutatja, … a hívek befogadására kicsi, s arányában keskeny, amely helyett újat alapítatni…" szükségesnek látja a vizitáció.⁶⁴

II. 1. c. Harmadik templom

   Az új templom helyét már 1841-ben kijelölték, alapkövét letették, és a régi templom tornyát lebontották. 1842-ben kezdték bontani a régit, és építeni az új templomot. Az új alapok körülfogták a régieket.⁶⁵
   A középkori templom lassan eltűnik, hiszen a felépített új templom, a segesvári kőműves pallér Teusch Sámuel tervei alapján, "a jelen század ízlésének" felel meg.
   A templom Kiss Mihály, Kéméndi Márton, Gál Ábel és Török Sámuel lelkész, valamint Pap Sámuel, Varga József, Varga János és Deák Sándor gondnokok idejében épült.
   A mai templomtorony alatti bejárat kétoldalát feliratos római oltárko szegélyzi, mindkettő az énlaki katonai táborban állomásozó tiszt fogadalmi oltára.⁶⁶ Orbán Balázs épp akkor látogatja meg az egyházközséget, amikor ezeket a köveket még nem vakolták le. Ő örökíti meg a feliratokat.⁶⁷
   A templomot véglegesen 1869-ben fejezték be, amikor az orgona beépítodött és a szószékkorona feltevődött. A felszentelés ugyanez év augusztus 8-án volt Török Sámuel, lelkész, Pap Mózes főjegyzo és Deák Sándor gondnok idejében.⁶⁸

Az 1841-1869 között épült szentmihályi templom

II. 2. A szülőföld temploma - Az első bencédi templom⁶⁹

   Az 1805-ben indított egyházközségi számadásos könyv egy örvendetes hírt közöl immár megsárgult lapjain: templomot épít a máter eklézsiával egyesített bencédi egyházközség.
   A "kicsiny templomocskát" 1803-ban kezdték építeni, és 1805-ben fejezték be. 1806-os esperesi vizitáció alaposan kielemzi az új templom építési körülményeit.
   Először arra a kérdésre várja a választ, hogy "micsoda funduson épült a templom". A válasz kielégítő, és néhány fontos információval is szolgál, például emberemlékezet óta e dombon, ahol ma is áll a templom, és ahol az első templom is épült, egy cserefa ágason "egy kis harangocska tartatott," mely istentiszteletre hívta a gyülekezetet. "Ezen dombocskának egy részecskéjét Péter György szomszédságában szakasztotta s adta a közösség a maga kebelében levő Filialis Eklézsiának ajándékba örökre."⁷⁰
   "Micsoda fundusból épült a templom?" Az egyházközség híveinek nagy buzgóságából, szeretetébol, adományából, közmunkából. A számadásos könyv név szerint felsorol mindenkit, aki hozzájárult a templom építési költségéhez.
   "Milyen állapotban van ma a Templom?" azaz 1805-ben. "A templomot (…) körül vészi cserefa sasokon rakatott deszkakerítés, melyen belül van a templom, mely fenyő borona fából van rakatva, és sárral tapasztva, meg lévén az után kőműves által vakoltatva, ablakok hiányosságán kívül jól el van készítve. Benne lévő székek, prédikáló szék és koronával, kéken festett menyezettel melynek közepében ilyen írás van:
   Az egy igaz istennek tiszteletére a Jézus Krisztus által épített a bencédi Unitaria Eklézsia maga költségén, Anno 1805
   1 Kor 8 6:
   "Nekünk egy Istenünk vagyon amaz Atya a kitől mindenek mi is abban, és egy urunk a Jézus Krisztus ki által mindenek mi is általa."⁷¹
   Templomépítés idején az egyházközség lelkésze Kelemen Benjámin volt, gondnoki tisztséget töltött be nagyobb Pap Péter és kisebb Pap György.
   Hiányos egyházközségi levéltárunk miatt a számadásos könyvből értesülhetünk bizonyos eseményekről, például 1805-ben volt az új templom szentelése, de a számadásos könyv semmi egyebet nem ír ez eseményről csupán annyit, hogy "templomszenteléskor a papoknak és más külsoknek egy kis ebédet készítve," erre költöttek 4 magyar forintot. Folyamatosan javítják e templomot, tetozetét, kerítését, cinterem födelét.
   1839-ben december 20-án az egyházközségbe érkezik Székely Miklós püspök, az o kíséretében jelen van köri gondnokként Tarcsafalvi Pálfi Elek, Árkosi Mihály esperes, Koronka Antal "vizsgálati tollvivő." Az anyaegyházközség képviseletében Ozsváth Zsigmond gondnok és a presbiterek.
   E vizitáció alkalmával pontos leírást kapunk a templomról:
   "Kisded fatemplom, cserépfedél alatt deszkakerítésben. A templom ablakai csak vasrostéllyal vannak ellátva. Belülrol van egy festékes karzat deszkából készítve, a prédikáló szék kőből épült, és felette függ egy vegyes színekkel festett korona, melynek alsó karimáján kívülről: Jel 2,10 Légy hív és neked adom az élet koronáját. - a fenekén pedig E koronát a Bencédi Unitária Eklézsia készítette maga költségén, 1805. esztendőben Szakács Ferenc által.
   A mennyezet közepén ez olvasható:
   Az egy igaz Istennek tiszteletére a Jézus Krisztus által építette a Benczédi Unitaria Ecclesia maga költségén, anno 1805. I Kor 8,6: "Nekünk egy Istenünk vagyon amaz Atya akitol mindenek mi is abban, és egy urunk a Jézus Krisztus ki által mindenek mi is általa." Homoródoklándi Elekes András által építtetett.
   A templom piacán áll egy kék festékes csinos kerekasztal, melyet kisebb Pap György adományozott, s temetések alkalmával használható két fedeles pad, s ugyanazon szükségletre készült két pad, kar nélkül."⁷²
   A templom mennyezetét korának elismert asztalosa, kazettafestoje homoródoklándi Elekes András készítette, akinek műve az oklándi templom mennyezetén napjainkban is látható.
   Valószínű e templom is torony nélkül épült, és funkcionalitásában meghagyták a régi harangot a cserefa ágason.

II. 2. a. A második bencédi templom

Jártam ékes templomokban Fénylett bennük drága pompa. Hivalgó nép!… megcsodáltam S hideg szívvel tovább álltam. Kis templomunk oly egyszerű: Dísze csak az égi derű. Rokon kis nyáj tölti tele Imádkozom szívbol vele.73

Az alsóbencédi templom, épült 1857-1860

   A fatemplom nem sokáig birkózott az idővel, hiszen Péter János eklézsiajegyző fontos döntést jegyzett le 1857. május 5-én, melyet Pap Mózes gondnok tett fel a gyűlés tagjainak: "az elpusztult bencédi templom renováltassák-e vagy pedig építsenek új templomot. Szoros megvizsgálás után úgy döntöttünk, hogy a pusztulófélben levő bencédi fatemplomot nem érdemes renoválni, sot egy szívvel egy lélekkel az eklézsia tagjai által kérőleg kőből építessék új templom."⁷⁴ Már ezen a gyűlésen néhány szabályt fektetnek le, melyet minden eklézsia tagnak kötelezően be kell tartania:

   1. Köteles minden két bencédi községben lakó unitárius gazda két igavonó ökre után egy fél öl követ hordani, négy ökrös gazda egy ölet, és így rendre mától fogva jövo év 1858-ik esztendő Szent György napjáig vagy április 24-ig. Ha valaki a terminális időig nem teljesítene főként falubírói erőnél fogva fél öl ko hiányért fizessen 3 pengo forintot, a hiány kipótolására
   2. Az is megállapíttatott, miután e folyó 1857-ik évben készítessék az építendő templom felépítésére 25000 írva huszonötezer tégla. Ezen a nyáron vetessék ki és rakassák katlanba, és a jövő 1859-ik évi tavaszon égetessék ki. Az égetésre megkívánható fákat pedig kötelesek az eklézsia tagok a gondnok parancsa szerint megszerezni az őszön vagy a jövő télen. Az e szükségre megkívánható gyalogszerbeli munka hiányába a hanyag vagy makverő tag fizessen mindannyiszor 30 pengo krajcárokat, valahányszor hiányzik, vagy csökken a munka miatta az ökörszerbeli munka hiány következtében fizessen az a tag egy pengő forintot mindannyiszor valahányszor csökken a munka valaki miatt. Ennek felvételére tartsa illő kötelességének a falubíró főként az írt mennyiségeket felvenni és a gondnoknak beszolgáltatni - s a hiány fedezetére fordítani, számolván róla mind falubíró, mind gondnok.
   3. a téglavetők élelmezésére megkívánható anyagokkal minden eklézsia tagja csakugyan tehetségéhez képest tartozik az illető helyre korán reggel beszolgáltatni
   4. köteles minden eklézsia tagja - az építéshez megkívánható összeget a kitűzött határidőre befizetni
   5. nemcsak, de a gondnok segítségére kívántatik hat presbiter, kik ésszel, szóval, és jótanáccsal kötelesek segélyezéssel fellépni, kik személy szerint állnak: ifj. Benczédi Zsigmond, Pap György, Benczédi Mózes, László Imre, Pap Dani, Firtos István ifjabb, Péter János eklézsia jegyzője
   Ezek hiánya kipótoltatva: Benczédi Gergely, Ifj. Péter József, Firtos Mózes, Pap Sándor, Pap József, Pap László, helyettes jegyző Benczédi Mózes."
   A fenti levél, minden pontjában helyesen szereztetett, ezennel az E. V. Hivatal is nem csak helyben hagyja és megerősíti, hanem teljesedésbe vétetni is rendeli. Szentmihályon január 15-én 1858.
   Árkosi Dénes esperes, Simén János jegyző"⁷⁵

   Pálfi Elek vallomása alapján a szentmihályi lelkész minden második vasárnap délután istentiszteletet tart Alsóbencédben, és a felsőbencédiek is itt rendszeresen megjelentek. Az omlófélben levő templomot is együtt építették, ugyanúgy az új templom építésébe is szeretnének befolyni a fent megfogalmazott szabályok alapján. A segítségnyújtás konkrétan megfogalmazott módjáról egy későbbi, 1859-es jegyzőkönyv tudósít "Mi alsó- és felsőbencédi a szentmihályi unitárius anyamegyénkhez tartozó leány megyéknek képviselői, kik neveinket alul felírtuk, megyéink nevében a következőket egyeztettük egymással:

   1. Meghatároztuk, hogy a két bencédi leány megyék között eddig létezett viszony ezután is fennmaradjon, és az e viszony rovására történt visongás is a két megye között örökre elenyésszen. Mire nézve
   2. Mi felsőbencédiek kötelezzük magunkat, hogy az alsóbencédi templom építésébe befolyunk tartozásképpen olyan formán, hogy mikor Alsóbencédbol egy család dolgoztat három nap, Felsőbencédből egy család tartozik dolgoztatni csak egy nap, olyan mértékben, amint az alsóbencédi valamelyik család a három nap közül egyiken dolgozott. És ha Alsóbencédbol egy család fizet 3 krajcárt, Felsőbencédbol egy család tartozik fizetni csak egy krajcárt.
   3. Mi alsóbencédiekül is ajánljuk magunkat, hogy a felsőbencédi építendő oratórium építésébe a lehetőségig kívánunk befolyni.
   4. Ezeknél fogva az Alsóbencédben építendő templom a felsőbencédi unitárusoknak is éppen úgy templomunk lesz, mint maguknak az alsóbencédieknek. Anélkül, hogy az alsóbencédiek a felsőbencédi oratóriumhoz jogot formálhatnának és az alsóbencédiek vagy maradékaik a felsőbencédieknek vagy maradékaiknak valaha azt vethetni nem lesznek szabadosok, hogy nincs részesek templomunkban, minthogy az Alsóbencédben létezett templom a két Bencédnek közös volt, valamint az újonnan építendő is közös lesz. Szentmihály, július 3. 1859.⁷⁶

Az új templom alaprajza, melyet 1858-ban készíttettek

   1858-ban tartott eklézsiagyűlésen elhatározták, hogy a következő évben hozzáfognak a templom építéséhez.
   30.000 téglát szegődnek Fodor János és Kóré György székelykeresztúri téglavető mesterektől.⁷⁷
   1859-ik év január 28-án tartott eklézsiagyűlésen, a templom felépítésére megfogadták Lukács János segesvári kőművest, aki 400 új ausztriai forintért vállalja a munkát.⁷⁸
   A templom és cinterem befedését siménfalvi Györke János ácsmester vállalta 140 magyar forintért.
   A számadásos könyvből pontosan megtudjuk a templomépítés minden apró részletét, például a mesterberek bére, élelmezése, rajzkészítés stb.⁷⁹
   A templomot 1860-ban fejezték be, Török Sámuel lelkész és Pap Mózes gondnoksága idejében. A templomszentelésre 1864-ben Kriza János püspök látogatása alkalmából került sor.
   A bencédi számadásos könyv megemlíti, hogy bencédi Péter Jánosné szül. Szabó Rozália 1870-ben 100 forintot adományozott a szentmihályi templom szentelési ünnepségén elmondott egyházi beszédek nyomtatási költségére. Az ebből fönnmaradó összeget korona alapként a bencédi egyházközségnek ajánlja, mivel a bencédi új templomba pénzhiány miatt nem tudtak szószékkoronát készíttetni. A beszédek kinyomtatása 60 forintba került, így 40 forint összeggel indult a koronaalap.⁸⁰
   Évrol évre kamatozott ez az összeg, 1889-ben már 323 forintjuk volt, ám ez évben végre sikerült 177 forintért készíttetni egy új szószékkoronát, és a fennmaradó összegből egy új alap, toronyalap születik.

Alsóbencédi szószékkorona, készült 1889-ben

II. 2. b. Nyikó mente Bábel tornya

   A toronyalap is szépen gyarapodott, évről évre a kiadott összegek kamatoztak.
   1901-ban a toronyalap összege 1013 korona. 1935-ben ifj. Benczédi Sándor gondnok indítványozta, hogy alapítsanak egy magtárat, melynek jövedelme szintén a toronyépítést szolgálná.⁸¹
   1944-ben a toronyalap 1446 pengő. Magtár jövedelme 2567 pengo.
   1946-ban tartott keblitanácsi gyűlésen a jelenlevők szomorúan értesültek arról, hogy értékcsökkenés következtében az egyházközség vagyona elveszettnek tekinthető, ez okból a tőke összegét 70% növelik. A zab-magtár esetében úgy határoztak, hogy mind a tőke, mind a kamat visszafizetése csak természetben fogadható el.⁸²
   1949-ben esperesi utasításra a különböző alapokat egy közalapba vonták össze.
   1958-ban befejezték a templom felújítását, és még ez évben egy régi terv megvalósításához szeretnének hozzáfogni, mely a toronyépítés. A templomfelújítást végző mester Benedek József 1958-ban elkészíti a torony rajzát,⁸³ de a konkrét megvalósítás elmaradt. Öt év leforgása alatt három lelkész végzett szolgálatot: a nyugdíjba vonuló Marosi Márton, Török Ferenc és Balázsi Dénes lelkész, és a nagy terv, akár a bibliai toronyépítők esetében, abbamaradt. De nem örökre, és nem szélednek szét, ott maradnak a templom körül és 1972-ben újra célként tűzték ki a torony felépítését, mely Pap Miklós szerint "dicsősége és büszkesége, dísze lenne" falunak.⁸⁴
   1986-ban Vasas Sándor gondnok újra életre kelti a régi álmot, és ez alkalommal jó kezekben van az ügy, Vasas Sándor gondnok nem engedi elaludni a tervet. 1987-ben a keblitanács egyhangúan elhatározza a torony építését, és már nem kell sokat várni rá.
   1989-ben rendszerváltás és lelkészváltás következik az egyházközség életében, 1991-ben Ittre nevu belga testvérfalu és a San Diego-i testvérgyülekezet szép adománnyal segíti a gyülekezetet. Ebből az összegből vásárolt az egyházközség egy TSZ istállót, melyből felépítik a tornyot. Mindehhez azonban szükség volt az egyházközség hozzáállásához, minden család maximális összeget adományozott ahhoz, hogy a tornyot be lehessen fejezni.
   1993-ban Benedek József és Lukács Károly vállalkozó vezetésével felépül egy tanácsteremnek is helyetadó torony.⁸⁵
   A torony felépítése köszönheto Kiss Gergely lelkésznek, Vasas Sándor gondnoknak, aki nemcsak minden megtakarított kicsi pénzét az egyházközség rendelkezésére bocsátotta, hanem szervezte és irányította is a munkát, ugyanakkor a két egyházfinak, Mózes Lászlónak és ifj. Pap Lajosnak
   A torony felszentelésén 1996. július 22-én részt vett Dr. Erdő János püspök is.⁸⁶

1958-ban készített tervrajz…

… és a megvalósítás az 1991-1993 között épült torony

II. 2. c. A felsőbencédi oratórium

A felsőbencédi oratórium

   Őszinte vallomással indult a felsőbencédi templomépítés terve, melyet az egyházközség vezetői Árkosi Dénes esperes helyettesnek címeztek. E levélben bevallják, hogy az istentiszteletet eddig magánháznál tartották, de az ilyen eljárás nem célravezeto, mert a házi körülmény nem mindig segíti elő a vallásos buzgóságot. Ezért a "fiók eklézsia", az akkor kb. 60 lelket számláló felsőbencédi gyülekezet elhatározta, minél előbb a célnak megfelelő, méretében kis templomot épít. Felkérik az esperest, kérésüket továbbítsa az Egyházi Képviselo Tanácsnak. E levélen nincs időpont feltűntetve, de Árkosi Dénes esperes 1859. április 12-én továbbította a felsőbencédiek kérését, tehát valószínű, hogy ez évben történt a határozat is.⁸⁷
   Az Egyházi Képviselő Tanács 1859. május 8-án meghozta a támogató döntést, és a Főtanács viaszpecsétével, Székely Mózes püspök és Mikó Lorincz jegyzo aláírásával a jóváhagyó határozatot megküldték a helyettes esperesnek.
   A templomépítés folyamatáról nincsenek adatok, csupán annyit tudunk, hogy akárcsak az alsóbencédi templom, ez is a két filiális eklézsia önköltségén épült.
   Egy végrendelkezési nyilatkozat maradt meg, mely szerint felsőbencédi idős Firtos István és ifjú Firtos István végrendeletileg nyilatkoznak arról, hogy az épülő imaház megsegítésére három vékás szántóföldet adományoznak, Várbükk-mege nevű helyen. Ez adományozó levél végén F.I. iniciáléval ellátott viaszpecsét van.⁸⁸
   Az építkezés Firtos Gergely kurátor idejében indult. A soron következo gondnok Firtos István 1869. májusában azzal a kéréssel fordult az anyaeklézsiához, hogy a templom mennyezete, padlózata, székek, ajtó, ablakok kivágatására 16 szálfát kér a Hidegaszó havasából, mivel "minden jövedelemből kifogytak", hangsúlyozva, hogy a felsőbencédi eklézsia mind az anya, mind a leánymegyék templomépítési költségéhez hozzájárult. A választ a levél hátoldalán találjuk, mely szerint a 16 szálfa helyett 12-ot jóváhagytak, azzal a megjegyzéssel, hogy a szálfák hegyei és a csapjai rakásba helyezve maradjanak fenn a havason anyaeklézsia részére.
   Eddig tart a felsőbencédi egyházközség templomépítéssel kapcsolatos dokumentumokkal adatolható története, melyeket az eklézsia 1841-ben készült megyeládában találtam a jelenlegi gondnoknál, Kovács Domokosnál.
   A templomot valószínű 1911-ben fejezték be, mivel ez év decemberében tartották a templom felavatási ünnepségét. Minderről Ferencz József püspök ez alkalomra küldött levelébol értesülünk.⁸⁹ Tornya később, 1929-30 között épült a templom déli oldalán.

A Főtanács viaszpecsétével ellátott levél

A végrendelkezési nyilatkozat, F.I. iniciáléval

A felsőbencédi megyeláda 1841-es felirattal

A felsőbencédi templom tornya

III. A lelkészi lakás

III. 1. Szentmihályi paplakok

   Az 1789-es vizitációs jegyzőkönyv részletesen leírja a régi lelkészi lakást, de építéséi évét nem közli: "zsindely fedél alatt koház, mely pitvarába délrol bemenetelre út nyittatik és falábakon fagrádicsos és deszkás tornácon lévén az ezen belül levő pitvaron egy vas sarkú és fazárú ajtó, mely házat két fába foglalt ablak világít meg. Tüzelő kemencéje fűtőjével együtt zöldmázas kályhából való. Két pad és egy asztal van benne." A pitvarból le lehet menni a káposztáskertbe, virágoskertbe, méheskertbe. A pitvarból át lehet menni a tanuló kis házacskába, melyet szintén két fába foglalt ablak világít meg, veres cserépből készült kályha melegít. A két szoba között van egy faboronás konyha, tüzeloje kőkémény alatt van. Napnyugatra volt egy csűrkert zsúpfedél alatt, a két végén faboronából készült istálló.
   Napkelet felől más istálló és szekérszín szalmafedél alatt. Napkelet és nyugat felől egy szép gyümölcsös."⁹⁰
   E méretében és szépségében impozáns lelkészi lakás 1945-ben rejtélyes körülmények között leégett. Adatközlőim véleménye eltérő, az idősek egy része úgy, hogy az oroszok gyújtották fel a papi lakot, más része viszont azt állítja, hogy a lelkész szolgálólánya gyújtotta fel.
   A jelenlegi lelkészi lakás 1950 és 1960 között épült.
   Az 1950-es évekből származó jegyzőkönyvekben többször olvashatjuk, hogy a szentmihályi lelkészi lakás felépítését a bencédi gyülekezet sürgeti és támogatja, de a három gyülekezet között kialakult viszálykodás hátráltatja ezt a munkát. A viszály oka az, hogy Kobátfalva és Bencéd nem akarja elismerni leányegyház voltát, és követeli a társegyház státuszt. Kérésüket azzal indokolják, hogy a lelkész és egyházközség fenntartásához ugyanolyan mértékben hozzájárulnak, mint az anyaeklézsiabeliek, emellett fenntartják saját gyülekezeteiket is.
   A bencédi egyházközség támogatja ez alkalomból is a felépülő paplak költségeit, de már elővigyázatosak, és még mindig reménykednek. 1951. december 2-án érdekes jegyzőkönyvet írtak az elődök: "Benczédi Zsigmond gondnok a gyűlést megnyitja. Üdvözli a megjelent tagokat, és előterjeszti, hogy a bencédi egyházközség a székelyszentmihályi egyházközség lelkészi lakásának építésénél kötelezettséget vállalt, hogy minden munkálatban és minden költségben részt vesz annak teljes elkészítéséig. Azonban azt azzal a kikötéssel végzi, hogy, ha valamikor a bencédi egyházközség olyan helyzetbe kerül, hogy önálló egyházközséggé alakul, az építkezésnél Székelyszentmihály kötelezettséget vállal, hogy az építésnél Bencéd hívei által hozott adomány és közmunka visszatérítésére illetve visszasegítésére. Ebből a célból nyilvántartást vezet, mind a pénzbeli adományokról, mind a közmunka végzéséről és a természetbeni ajándékozásról.
   Az értékelésnél a mai tégla és cserép forgalmi értékét veszi figyelembe.
   Jelen jegyzőkönyvet a székelyszentmihályi keblitanácsosok is aláírják."⁹¹
   Az aranykönyvben valóban megtaláltam a pontos nyilvántartást a bencédiek nagyszerű mind anyagi mind közmunkabeli hozzájárulásáról.
   Így épült fel a második lelkészi lakás Székelyszentmihályon…

III. 2. A bencédi lelkészi lakás

   2006. tavaszán merész határozatot hozott a bencédi gyülekezet, bár papi lakja nincs, önálló múltja sincs, de elindultak az önállódás útján.
   2006. júniusában Siménfalva Község Helyi Tanácsától az egyházközség bérbe vette a nagyon rossz állapotban levő tanítói lakot, és itt mintegy 600 millió értékű felújítást végzett.
   2007. áprilisában az egyházközség Siménfalva Község Helyi Tanácsának benyújtotta kérését, melyben megfogalmazta, szeretné megvásárolni a mind elhelyezkedésében, mind méretében leginkább lelkészi lakásnak megfelelő iskolát lelkészi hivatalnak, ahol már befektetést is végzett. Bízunk abban, hogy sikerülni fog.

A 2006. nyarán felújított lelkészi lakás

IV. Szentmihályi mesteri fundus és az iskola

   Akárcsak templomot, iskolát és tanítói lakot is közösen állított az anya és leányeklézsiákkal.
   A mesteri ház faboronából készült, zsindely fedte, melynek pitvarából a deszkás tornácon fasarkú és fazárú ajtón lehet bemenni a lakásba, melyet fába foglalt kis üvegablakok világítottak meg. E szoba berendezését egy zöld mázas kemence, kis kopott deszkapadok és egy "hitvány asztal" alkotta. E szobából vas sarkú és fazárú ajtón lehet átmenni a másik terembe, melyet egy megromlott fába foglalt üvegablak világított meg, és veres cserepes kályha melegített. E szobából egy kis kamarába lehet menni.
   A mesteri házhoz is különbözo melléképületek tartoztak.
   E telken épült a faboronás iskola is, melynek ajtaja vas sarkú és fakilincsu volt, két nagyobb és egy kisebb ablakkal, veres kályha melegített. Egy hosszú asztal mellett tanultak a diákok, fal oldalán fekete tábla, és a gerendára egy kis csengettyű volt erősítve.⁹²
   Az iskola a templom mellett állott, a kommunista idoben 1966-ban lebontották, és a volt Ugron kúria mellett felépülő új iskola már román állami iskola lesz.

IV. a. A bencédi alma mater

   A bencédi felekezeti iskoláról nagyon keveset tudunk, az 1805-tol vezetett számadásos jegyzőkönyv az iskoláról semmit nem közöl.
   Bencédben 1878-ban indult a felekezeti oktatás külön tanítóval, akinek tanítói lakot is biztosítottak Az első tanító Gyarmathy Dénes volt.⁹³
   1914-ban a bencédi egyházközség kántori állását illetően külön szakadt a székelyszentmihályi egyházközségtol. A bencédiek kérésére az EKT 947/1914 számú leiratában a mindkori bencédi tanítót megbízta a gyülekezet énekvezéri teendoinek elvégzésével is.
   Az 1918-as impériumváltás alkalmával a román állam a magyar állam jogörökösének tekintette magát. Székelyföldön a legtöbb állami iskola a19-20. század fordulóján az egykori felekezeti iskolákból jött létre. A gazdasági problémákkal küszködő székely helységek egyházközségei nem tudták megfelelően ellátni az iskolák szükségleteit és ezért inkább az iskolák nagy részét átadták az államnak A magyar államnak átadott iskolákat a közhatalom-változás után a román állam vette át, mely egy ideig teljesítette a szerződések azon pontját, hogy az állami iskolák egyik tanítója mindig olyan vallású kell legyen, mint a községben lévő legnagyobb egyház, hogy az énekvezéri teendőket is végezze. A hatalomváltás az iskola tanítási nyelvének a megváltoztatását jelentette a legtöbb intézmény esetében. A több évszázados múlttal és hagyománnyal rendelkező felekezeti tanintézmények váltak a magyar oktatás őrzőivé. Az egyedüli iskolafenntartóvá vált egyházak, tanintézmények százainak felállításával reagáltak a bekövetkezet fordulatra, így próbálva betölteni a kiesett állami magyar tanintézmények utáni űrt.⁹⁴
   Az unitárius püspökség is a felekezeti iskolák újrafelállítására buzdítja a gyülekezeteket. 1920. október 3-án Deák Miklós lélekemelő beszédet mond a felekezeti iskola felállítása ügyében, mely beszédet a jegyzőkönyv szóról-szóra megörökíti:
   "Nehéz időket élünk. Elszakadtunk ezredéves hazánk kebeléről, s mint árva gyermek zokogunk, jó anyánk után. Visszasírjátok ot, hogy törvényeivel védjen, eltiport szabadságunk oltalmára emelje fel szavát de hasztalan sóhajtunk bús anyánk felé. Nem siethet vigasztalásunkra, hisz maga is gyenge, erőtlen, olyan mint az átlott szárnyú, szegény madár. Magunkra maradtunk. A jó Istenen kívül csak magunkban bízhatunk. Eltiport jogainkat, magunknak kell megvédelmezzük. Nekünk jogunk van e reánk nézve szomorú államalakulatban ahhoz, hogy magyar nyelven dicsérjük Istenünket, jogunk van-e ahhoz, hogy az a gyerek, ki magyar anya tejét szopta, magyar iskolában magyarul tanuljon. Jogunk van. Kérem kedves atyámfiait oltalmazzuk ezt a jogunkat. Van nekünk egy lelkes, fáradhatatlan vezérünk 85 éves ősz püspökünk Ferencz József Dávid Ferenc méltó utóda. Két esztendő óta küzd a hatalommal, védi jogainkat, vallásunk szabadságát. E szomorú időben megifjulnak öreg karjai, lábai: jár, kél, tesz és szíve hevesen ver. Mi is hallottuk ajka kiáltását: unitárius híveink állítsatok fel felekezeti iskolákat! Vigyétek be abba magyar szívünket, magyar lelkünket, magyar Istenünket és azokban oltalmazzátok ezeket. Az állami iskolában az állam az úr, a felekezeti iskolákban magyar szív doboghat, a magyar dal zenghet, magyar lehet afölött az ég is. Állítsatok felekezeti iskolákat.
   Igaz, hogy ezeknek felállítása, fenntartása áldozattal jár, de ki az közöttünk, ki nem akarna tehetsége szerint azért a világon a legszelídebb ügyért valami áldozatot hozni? Csak magyar iskolában lehet megoltalmazni magyarságunkat, édes magyar nyelvünket. Püspökünknek lesz ellensége ki e véres időben szavára sem hallgathat, kinek a lelke meg nem mozdul, ki a magyar iskola fenntartásához hozza nem járul ki most szűkkeblűen visszahúzódik, ki bezárja fülét a főpásztor kiáltása előtt, s a nemtörődömség miatt elvész szent ügyünk.
   Fiainknak a vére hullt, hogy a hazát megoltalmazzák. Nekünk csak néhány fillérünkbe kerülne, és mentve volna magyar iskolánk s vele magyar águnk, magyar szívünk, magyar lelkünk. Ki az aki nem akar ma magyar lenni? Szégyen arra ki a legnagyobb veszélyben nem tart velünk. Ha akad ilyen, az elárulta ügyünket. Meglehet, kikergetnek az állami iskolai helyiségbol, hol a tanítást megkeztjük. Ha így lesz, gyűjtsük össze gyermekeinket máshol, egy üres hajlékban, tegyünk úgy, mint az első keresztények, ha nyilvános helyeken nem volt szabad összegyűlniük, összegyűltek erdők sűrűjében, sötét barlangokban, imádkozni és ott zengedezte ajkuk: Erős várunk nekünk az Isten! Ha nem lesz taneszközünk, gyaluljunk meg pár szál deszkát táblának, melyen gyermekeink írnak -, padoknak melyeken ülnek, egyszerűségét ezeknek megszenteli magyar lelkünk, és boldoggá tesz az a tudat, hogy főpásztorunk szavainak engedelmeskedtünk.
   Tanítónknak ki magyar ügyünkért éhesen, rongyosan már két év óta harcol, adjunk jó szándékból egy-egy falat kenyeret. S ha látja a hatalom, hogy hutlen csehek módjára meg nem adjuk magunkat, hogy semmi nyomás és megfélemlítés alatt el nem áruljuk szent ügyünket, -tiszteletben tartja jogainkat, s megérjük, hogy magyarok maradunk Romániában is. Én ígérem, hogy minden tőlem kitelhető áldozatra készen állok. Kérem kedves atyámfiait: kitol, ahogy lehet, ahogy telik kövessen engemet!".⁹⁵
   E gyűlésen elhatározták, hogy minden tanköteles gyermek a felekezeti iskolában fog tanulni, és minden növendék után fizetnek 20 korona forgalomban levő pénzt. Akinek a gyereke nem jár iskolába 10 korona pénzt fizet az iskola fenntartására.
   Hiába minden igyekezet, minden áldozat, hiszen a december 5-én tartott gyűlés alkalmából Pap Miklós községi főbíró bejelenti, hogy már két alkalommal kapott szigorú rendeletet arra nézve, hogy a felekezeti iskolában a tanítást szüntesse be. Büntetéstől tartva e rendeletet végre kell hajtania. A felekezeti tanító helyébe az állami iskola tanítója lép, aki idáig nem kapott növendéket.
   A gyűlés szomorú szívvel vallja meg, hogy legnagyobb igyekezetük mellett sem tudnak eleget tenni az egyházi főhatóság rendeletének, bár kivonultak az állami iskola épületéből, és a közbirtokosság épületében folyt az oktatás.
   Egy újabb probléma jelentkezett a felekezeti iskola megszűntetésével, mégpedig a főhatóság azon rendelete, hogy aki nem tanít a felekezeti iskolában, kántori szolgálatot sem végezhet. A közgyűlés tekintettel arra, hogy Gyarmathy Dénes mindig lelkiismeretesen végezte munkáját, úgy határozott, hogy a kántori teendok végzésével továbbra is őt bízza meg. Ennek engedélyezését kérik a Főhatóságtól. A közgyűlés ugyanakkor felszólítja Gyarmathy Dénes tanítót, hogy jelentkezzen állami szolgálatra, és ha nem késett el eszközölje ki, hogy a már hamarabb kinevezett állami tanító helyébe o kerüljön.
   1926-27-ben lebontják a régi felekezeti iskolát, és anyagát felhasználják az új román állami iskola felépítésénél, a tanítói lakot is eladják, és az ára szintén az új iskolába építődik be. A tanítói lak szép, tágas tornácos épület volt, három szoba konyha, kamara alkotta, melléképülete is volt.
   Adatközloim elmesélése szerint az iskola a jelenlegi I. világháborús emlékmű helyén állt. Pap Sámuel adatközlom a régi iskolában kezdi az első osztályt, az o elmesélése alapján tudjuk elképzelni az épületet, hisz rajz, fénykép nem maradt róla. A foajtón csak a tanító járhatott be, a tanulók egy mellékajtón juthattak az épületbe, ahol egy nagy előszobából lehettet bejutni a tanterembe. Ebéd után 2-3-ig visszamentek tanulni az iskolába.
   Benczédi Béla tanító 1957-ben írt tanulmányában olvashatjuk: "Régebb 70-80 tanuló járt egy tanító elé. A nagyobb tanulók tanították a kisebbeket. Amint mondja Pap Mózes őt is egy nagyobb tanuló tanította meg írni olvasni."⁹⁶

IV. b. Séta beszélő kövek között - a bencédi temetők

   Bencédben több temető van, Felsőbencédben a Pálos temető, Alsóbencédben a Csere és Küsavas temető. Emellett családi sírkertek is vannak, de napjainkban csak a Firtos család temetkezik ősei nyomába.
   A jegyzőkönyvekben egy alkalommal olvashatunk a temetőről. 1968-ban Török Ferenc lelkész javaslatára felállítják a régi, gazdátlan sírköveket.⁹⁷
   Idénre tervezzük a régi sírkövek feltárását, és egy sírkőgyűjtemény felállítását.

   Benczédi Gergely szabadszékely sírköve a felsőbencédi temetőben, melyet 1916-ban, a románok bejövetelekor egy ágyúgolyó megcsonkított

Küsavas temeto

V. Ingó vagyon

V. 1. A szentmihályi harangok története

   A második szentmihályi templom mellett kotorony állt, amelyen az 1773-as jegyzőkönyv szerint latin felirat volt. Ebben a toronyban két harang állt, "melynek nagyobbikán semmi felirat nincsen, hanem külön, különféle virágokkal meg van cifrázva. A kisebbiken ilyen írás van: Opera unitariorum fusa est Szentmihály et Bencéd, Kobátfalva, Kadács Anno Dni 1711".⁹⁸
   Az 1789-es vizitáció ugyancsak e két harangról számolt be. A nagyharangon nincs felirat, madár, állat és virágdísz van rajta, a kisebbiken a fenti, 1711-es felirat olvasható.
   1839-es vizitációs jegyzőkönyv három harangról ír, a meglevő kettő mellé egy újabb, a meglevőnél nagyobb harangot készíttet az eklézsia, melyen a következő felirat volt olvasható: "A Szentmihályi mater eklézsia öntette két Bencéd, Demeterfalva, Kobátfalvával együtt A 1798"
   Orbán Balázs a Székelyföld leírása című művében olyan harangról írt, melynek "régi, cikornyás feliratát akkor tájt senki olvasni nem tudta, 1848-ban beadatott agyúnak".⁹⁹
   1904-ben a régi harangokat eladták, és két új nagy harangot vásárolnak, Hönigh Frigyestol.¹⁰⁰
   Az első világháború alatt, 1916-ban mindkét harangot elvitték. Új harangokat 1927-ben vásároltak, melyek jelenleg is a templom tornyában találhatók. A nagyobbik harang felirata: "Itt a Sion magasán száll a szózat ajkamon, örömben és bántban is, csak Isten az oltalom. A bencédi, kobátfalvi és szentmihályi unitárius egyházközségek áldozatából 1927. 1916-ban háborús célra elvitt harangok helyett. Schiebn Kaunitz Sibiu-Nagyszeben"
   A kisebbik harang felirata: "Ércnyelvemnek lágy hangja, az egy Isten szent szava. A bencédi, kobátfalvi és szentmihályi unitárius egyházközségek híveinek áldozatából. 1927 Schiebn Kaunitz Sibiu-Nagyszeben"

V. 2. Harang a magasban - Bencédi harangocskák

   Temploma nem volt, de harang már régóta szólt a bencédi határban. 1789-es vizitáció az egyházközség ingó javai között mindössze két harangot említ, a ma is meglevő alsóbencédi 43 fontos harangot, és Felsőbencédben a Firtos család gyümölcsöskertjében egy kétágú zsindellyel fedett cserefa ágason egy harangot, amelyen ez a felirat volt: ANNO 1665 T.V. I. N.R.I.X
   Az alsóbencédi harangon nem található felirat. De a vizitációs jegyzőkönyvek mindig szöveg nélküli, 43 fontos harangocskáról írnak, tehát a jelenlegi harangról lehet szó.

Alsóbencéd évszázados harangocskája

V. 3. Évszázados harangalap

   A bencédi harangalap két nemes lelkű adományozó 100-100 korona értéku adományával 1900-ban indult. Akárcsak a toronyalap, ez is évről évre kamatozott. 1946-ben bekövetkezett értékcsökkenés következtében az eklézsia vagyon elveszett, így a harangalap is megsemmisült.
   A XX. század nehéz körülményei ezt a régi tervet sem engedték megvalósítani.
   2002-ben azonban a régi harangocska elfáradt, hisz ki tudja hány éve sirat, hívogat, figyelmeztet, elkísér. 2002-ben egy temetés alkalmával a gyülekezet arra lett figyelmes, hogy az egyetlen bencédi harang nem úgy szólt, mint eddig. A harang megrepedt, új harangra volt szükség.
   Kiss Gergely lelkész indítványozta, hogy az új toronyba két új harangot kellene vásárolni. Az Amerikai Egyesült Államokban levő hanskai testvérgyülekezet, az egyházi központ, és a bencédi gyülekezet tagjainak nagylelkű pénzbeli adományával (250.000 l ej/fo) megvásárolták a két új harangot, a nagyobbik 300 kg, a kisebbik 160 kg-os. A nagyobbik harang felirata: Egy az Isten Bencéd 2002. évében Isten dicsőségére…
   A harangok felavatására 2003. május 3-án került sor, melyen jelen volt Dr. Szabó Árpád püspök és Szombatfalvi József esperes.

A 2002-ben öntetett nagyobbik harang

A 2002-ben öntetett kisebbik harang

V. 4. Felsőbencédi harangocskák

   Az 1665-ös feliratú harangnak jelenleg nincs az egyházközség tulajdonában. Sorsáról a meglevő jegyzőkönyvek sem tesznek említést. A jelenlegi felsőbencédi harangot az egyházközség 1923-ban 1000 lejért vásárolta a kisfaludi református egyházközségtől.

1709-es feliratú felsőbencédi harang

Felsőbencédi harangocska

V. 5. A meg nem szólalt orgona - orgonaalap

   Az orgonaalap 1904-ben indult, 200 korona tőkével. Akárcsak a torony- és harangalap évről évre nőtt a bevétele, viszont 1946 után az orgonalapról hallgatnak a jegyzőkönyvek.
   Harmónium kíséretében szól a gyülekezeti éneklés, lehet, hogy az orgonát nekünk kell megszólaltatnunk.

A harmónium

V. 6. Az Úrnak asztalai

   Az első bencédi úrasztalát kisebb Pap György adományozta 1811-ben. A vizitációs jegyzőkönyvek szerint "kék festékes, csinos kerekasztal volt."
   Valószínű a régi úrasztala átkerült az új templomba, mert új úrasztalára a számadásos könyvbe nem jegyeztek be kiadást.
   Pap Gyula gondnok 1929-ben rendeli meg az új úrasztalát egy udvarhelyi asztalostól, akitől azt kérték, hogy a szentmihályi úrasztaláról vegye le a mintát, és abban a formában egy kisebb úrasztalát készítsen.
   A régi úrasztaláról nem írnak a jegyzőkönyvek, viszont megjelenik az 1958-tól vezetett leltárkönyvben, 1964-ben leltári száma 1812. 1998-ban a keblitanács megvizsgálta a használaton kívüli úrasztalát, melyet "a szú annyira megevett, hogy semmire sem használható, annak műemlék értéket nem tulajdonítottunk, semmiféle jellegzetesség nem volt rajta, azon kívül, hogy kerek."¹⁰¹ E sorokból kiindulva, és az 1964-es bejegyzés alapján arra a következtetésre jutottam, hogy az eladott asztal az 1811-es első úrasztala volt.
   A felsőbencédi úrasztalán az 1892-es évszám olvasható, Gáspár Mózes és neje adományozta Bözödi Mária emlékére.

V. 7. Terítők, abroszok¹⁰²

   1693-as vizitációs jegyzőkönyv szerint az eklézsiának van egy ezüst aranyos pohara, egy ón kanna, egy ón tányér, egy szőnyeg. Egy fehér kötéses kendő, egy kékes abrosz, egy fehér varrásos kendő, egy gyolcs kendő.¹⁰³
   Az 1726-os feljegyzés megemlít egy gyolcs abroszt, kockás recekötéses és rojtos, két abrosz, egy gyolcs kendő recés a vége, szkofiummal varrott kendő, selyemmel varrott keszkenő, egy gyolcs kendő.¹⁰⁴
   Abroszok
   a. Egy veres foltokkal varrott, gyapotos vászonból, melyet Szentmiklósi Váraljai Ferencné 1805-ben adományozott
   b. Más, az előbbihez hasonló, melyen veresen fejtővel varrva olvastatik: Firtosváraljai Márton Andrásné Jánosi Zsuzsanna Anno 1818.
   c. Egy lengyolcs abroszt adott néhai László Sára Benczédi Ilyésné, amint erre némelyek emlékeznek, de nem tudni mikor adta".¹⁰⁵
   Keszkenő
   "Egy veres selyem keszkenőcskét adott Énlaki Fodor Jánosné, 1805-ben".¹⁰⁶
   Takaró
   "A prédikáló székre készíttetett egy zöld posztó behúzót, mely rajta olvasható néhai Alsóbencédi Benczédi Mihályné Simó Zsuzsánna, 1805-ben".¹⁰⁷
   1864-es Kriza János vezette püspöki vizitáció alkalmával a fent jelzett abroszok, terítok mind megvannak, de feleslegessé váltak, és eladták őket.
   Az új terítőkről, abroszokról az 1867-es vizitáció röviden beszámol: "egy gyolcs fehér abrosz e varrott betűkkel: Kiskadácsi Marosi Istvánné, Péter Mária asszony ajándéka, 1861-bol. Egy szövet szószéktakaró, id. Benczédi Zsigmondné adománya 1861"¹⁰⁸
   1893-ban részben a nők ajándékozásából részben közpénztárból egy szószéktakarót készíttettek.
   A felsőbencédi terítokről egyelőre semmit nem tudok. Megmaradt egy régi szószék- és úrasztali terítő, melyet Benczédi Dánielné Pálfi Eszter adományozott 1911-ben.

Benczédi Dánielné Pálfi Eszter adománya 1911-bol

V. 8. Szentmihályi klenódiumok

   1789-es vizitáció számba veszi a mater eklézsia klenódiumait. A múlt század közepéig minden ünnep alkalmával a filiák tagjai az anyaeklézsia templomában vettek úrvacsorát, a konfirmációt is mindig közösen ünnepelték

V. 8. a. Ezüst edények

   1. Van egy talpas, virágozott, kívülről egészen aranyos, ezüst pohár úrasztalára való.
   2. Ugyancsak virágozott, a talpa s felül, az ajaka s az ajakán alól aranyoson ékesített fél fertályos pohár, melynek a szárán van egy ezüst négy szegre kimetszett virágokkal való ékesség.
   3. Egy kisded ezüst tányér, mely külső fenekén ilyen írás olvasható: Szentmihályi Unitária Eklézsiáé 1777, a feneke közepén ilyen címer (egy R és egy 12)"¹⁰⁹
   1839-es vizitáció is számba veszi a klenódiumokat:

   Új ezüst edények:
   "1. Van egy talpas sima pohár mintegy tíz czól magasságú, aranyoson, valamint külső ajaka is, által kereken ez olvasható: A szentmihályi Unitaria Eklézsia filiáival Bencéd, Kobátfalva, és Demeterfalvával maguk költségén csináltatták: Ao 1814.
   2. Más, az előbbihez hasonló, valamivel kisebb, a talapzatán írás van: A Szentmihályi Unitária Eklézsia filiáival Bencéd, Kobátfalva és Demeterfalvával maguk költségén csináltatták. Ao 1819
   Jegyzés: az 1789-ben feljegyeztetett poharak közül egyik eladatott, a másik a fent írtakkal egybeolvasztatott."¹¹⁰

V. 8. b Ón edények

   1. Van egy hat szegletű srófos szájú, ón kanna, melynek egyik oldalán ilyen írás olvasható: Osváth Zsigmond és Kerestély Borbála készítette a Szentmihályi Unitária Eklézsiának 1777 (1839, 1864-es vizitációkor is megvan)
   2. Egy más fedeles ón kanna is van, melynek ajaka és talpa virágosak és abroncsosok, és felül levő abroncsain alól ilyen betűk: G. F. 1673 (1839, 1864-es vizitációkor is megvan)
   3. Van három ón tányér, melyek közül a harmadik igen kicsi, a középsőnek belső karéján levő két címer közül az egyiken ilyen betűk: GK
   4. Van egy fedeles ón kanna, amely keresztelésre rendeltetett. (1864-ben is megvan)¹¹¹

V. 9. Bencédi klenódiumok

   A bencédi úrvacsoraosztásnak nincs régi hagyománya, mivel az 1950-es évekig a nagy ünnepek alkalmával és szertartások, konfirmálás esetén is a bencédiek lejártak a szentmihályi nagytemplomba.
   Az úrvacsorai kancsón L. D. bejegyzés olvasható, az egyik kehelyen szintén ez a bejegyzés található. A másik, nagyobbik kehelyen ez olvasható: "Szüleim emlékére szülőfaluja Bencéd temploma részére adományozta dr. Gyarmaty Árpád fogondnok, 1983"

Az úrvacsorai kancsók

V. 10. Könyvek

   Az 1789-es vizitáció által említett könyvek: egy darab énekeskönyv "bőrkötés ezüsttel díszítve", két darab "Vulgó Graduál in Folio külön félborben zsoltárok, félbőrben dicséretek."
   Egy darab Protocollum felsőhatósági leiratok bejegyzésére.
   Egy darab Matrix, egy darab vizitációs jegyzőkönyv és gondnoki elszámolások bejegyzésére felállított könyv, bőrkötésben.¹¹²

V. 11. Ládák

   Az első eklézsia ládát idősebb Pap György adományozta 1806-ban,¹¹³ e láda mára elveszett.
   Megmaradt a felsőbencédi megyeláda 1841-es felirattal.

VI. Önállósodási vágyak

VI. 1. "Elég volt az álom életből"-"Lebilincselt erőinket mozgásba akarjuk hozni"

   1913. június 1-én tartott keblitanácsi gyűlésen Pap Dénes gondnok előterjeszti a keblitanácsi tagoknak és az egyházközség jelenlevő tagjainak, "volna-e mód és alkalom arra, hogy bencédi leányegyházközségünk önálló és független egyházközséggé szerveztessen és rendes lelkésszel elláttassék."
   A keblitanács miután meggyőződött a székelyszentmihályi anyaegyháztól való különszakadás előnyeirol, a nyilvánvaló szellemi és anyagi előhaladás körülményeiről határozattá emeli, hogy a közeljövőben teljes egyházi gyűlést hivat, és az önállósítást fogja javasolni.
   Már június 9-ére összehívták a teljes egyházközségi gyűlést. Gondnok Pap Dénes ismerteti a június 1-i határozatot, és felteszi a kérdést óhajtja-e a gyülekezet az egyházközség önállóvá válását. A teljes egyházközségi gyűlés egyhangú határozattal kimondja, "hogy a külön egyházzá való alakulást elvileg elfogadja, ennek minden nehézségével leszámol, minden áldozatra kész, csak az önállósítást elomozdíthassa." A gyűlés megbízza elnök Deák Miklós lelkészt, Gyarmathy Dénes egyházi jegyzőt és Pap Dénes gondnokot, hogy írjanak kérést az Egyházi Képviselo Tanácshoz az egyházközség nevében, melyben az önállósodásért folyamodnak.
   1913. október 23-án megérkezett az Egyházi Képviselo Tanács válasza. Az EKT elvben hozzájárult az egyházközség anyásításához, ha az alábbi kérdésekre kielégítő választ kap: hány lelkes a gyülekezet, milyen a vagyoni állapota, hol biztosít lakást a lelkésznek, és hogyan biztosítja a lelkész javadalmát.
   A fenti kérdésekre az egyházközség tagjai következoképpen válaszolnak:

1. a lélekszám: 410
2. Vagyoni állapot	Alsóbencéd	Felsőbencéd
Közalap	1 155.81	361.33
Orgonaalap	190.64	127LL-83L
Templomalap	581.28
Toronyalap	2373.67
Harangalap	829.75
Összesen	5.131.15

   3. Az egyházközségnek fekvő vagyona nincs, következésképpen nincsen belső telke, hova lelkészi lakást elhelyezhetné. De "Az a remény vezeti, hogy miután századok óta a székelyszentmihályi anyaegyházközségnek jobb keze, s annak fenntartását temploma, tornya, orgonája, koronája, a papi és mesteri telek összes épületetiben eszközölte, áldozatával fenntartotta, méltó volna arra, hogy a Hidegaszó havasából a bencédi egyházközséget méltán megillető 1/3 részt a Mélt. és Fotiszt E.K. Tanács anyasítás esetén kiadná, mely esetben a lelkészi lakásnak belső telket vásárolna…"
   Az 1/3-ad erdő ellenében a Bencédi Egyházközség lemondana a közösen épített templomról, toronyról, koronáról, orgonáról, a papi és mesteri telek összes épületeiről, melybe ezreket fektetett bele, és az anyaegyháznak a fenntartásban is segített.
   4. A lelkész javadalma: 91 kalangya búza, 91 kalangya zab, 32 szekér fa, 13 véka szemes törökbúza, 16 napszám.
   Valószínű az I. világháború kitörése miatt megszakad az önállósodási folyamat, 1916-ban Pap Dénes gondnok is hadba vonult. De 1921-ben Pap Domokos tanár, egyházi tanácsos és báró Daniel Lajos köri felügyelő gondnok jelenlétében lezajlott gyűlésen az egyházközség újra kéri az anyásítást.
   Pap Domokos főgimnáziumi tanár felsorolja az elválás előnyeit, szellemi, anyagi, erkölcsi hasznát, ugyanakkor rámutat a nehézségekre is, mellyel számolni kell, de "erős akarattal, jóindulattal, ügybuzgósággal, jövobe vetett jó reménnyel győzedelmesen meg lehet vívni ezt a harcot. Nem is harc lesz ez, hanem az anya és a leány között létesülő, bizonyára bölcs belátása. Ne fájjon az senkinek, mert ez megérett idők korszerű és következetes folyománya".¹¹⁴
   1921. október 23-án ez ügyben teljes megyegyűlést hívnak össze, ahol újra megfogalmazzák óhajukat, de eredménytelenül. 1922. február 23-án megérkezett az EKT határozat. Csifó Salamon azt ajánlja, hogy békés úton keressék a kiegyenlítést, és ha ez nem lehetséges, akkor kérjék az EKT fobíráskodását, a székelyszentmihályi anyaegyház, és filiái közös vagyonát képező jelenlegi pénzvagyon 1/3 részben való megosztása szerint, valamint a Hidegaszó jövedelmének 1/3 részben való megosztását is. E pénzösszeget azonnal adják át, hogy azt kamatozás útján növelje a leányegyház olyan összegre, hogy azzal a távol jövoben az anyásítás kérdését lehessen megoldani.
   Az EKT segédlelkész kiküldésével oldaná meg a kérést, de a gyülekezet csak abban az esetben fogadja örömmel ezt a gondolatot, ha a jelenlegi lelkész elhagyja a gyülekezetet.

VI. 2. Megérett idők korszerű és következetes folyománya

   Valóban száz esztendőnek kellett eltelnie, hogy megszülessen a Bencédi Unitárius Egyházközség. XXI. századot írunk, mikor templomok üresednek ki, harangok némulnak el egy gyülekezet, nem felejtette el, mirol álmodtak nagyapái.
   Sok nehézséget kellett nagyon rövid idő alatt megoldjon a gyülekezet, de sikerült, mert Pap Domokos szavaival élve: volt erős akarat, jóindulat, ügybuzgóság, jövobe vetett jó remény, és volt adományozó szeretet és még közmunkázni tudó kéz.
   2006. április 9-i közgyűlésen 100% igen szavazattal az egyházközség kimondta önállósodási vágyát. Merte ezt részben azért, mert az egyházközség visszakapta Hidegaszói 300 hektáros erdőét, és bár valóban maga az erdő oszthatatlan, de a jövedelmet a három egyházközség között könnyen el lehet osztani. Megismerve a gyülekezetet úgy gondolom, hogy az önállósodást erdő nélkül is merte volna vállalni, hiszen a lelkészi lakás felújítására 110 millió lej gyűlt az egyházközségi tagoktól, és még kb. 60 millió értékben közmunkát végeztek, és csak húsvétkor 10.000.000 adomány gyult.
   Az egyházközség a volt iskola tanítói lakát vette bérbe öt évre, ahol mintegy 600 millió lej értékű felújítást végeztek, és így vártak. Minden el volt készítve, új fürdo, padlófajansz a konyhában, előtérben, új padló, gipszkartonos falak, tehát teljes felújítást végeztek. A központi fűtés beszerelése maradt csak szeptemberre. A 600 millió lejt részben erdőpénzbol fedeztünk, részben a gyülekezet, cégek, amerikai testvérgyülekezet adományából.
   Mindezért illesse köszönet elsősorban Mózes László gondnokot, aki az önállósodás folyamatát életben tartotta, aki a javítást, építkezést irányította, és az épület feljavítását vállaló Szalon KFT vezetőinek, Pap Balásznak és Pap-Benczédi Gyulának, akik kedvezményes áron vállalták a felújítás költségét.
   És köszönetet mondok minden gyülekezeti tagnak, akiknek közmunkájával, és nagyon szép pénzbeli adományával mindez megvalósulhatott.

VII. Az egyházközség egyletei

   1922. február 15-én tartott egyházközségi gyűlésen Deák Miklós lelkész-elnök a Dávid Ferenc Egylet megalakítására ösztönözte a gyülekezet tagjait. A felhívás 22 tagot nyert meg, a tagsági díjat 20 lej értékben határozták meg.
   A Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet Marosi Márton lelkész idejében, 1927-ben alakult meg. Az egyletben való részvétel kötelező volt a 14 és 25 év közötti ifjaknak. Aki hiányzását nem tudta megfelelően igazolni, 20 lej bírságot fizetett az egyleti pénztárba. A találkozások csütörtökön este az állami iskola tantermében zajlottak.
   A Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet két gyászzászlót adományozott az egyházközségnek.
   Pap Sámuel emlékeire hagyatkozva, hiszen más írott forrásunk nem maradt, a tanítók foglalkoztak az ifjúsági egylet vezetésével. Háromhetente vallásos esteket szerveztek. Farsangi bálokat, gyerekszíndarabokat tanítottak be. Ifjúsági egyleti naplót vezettek.
   A 40-es évek elején még jól működött az egylet, de a háborút átélő, fogságot szenvedő és hazaérkező "ifjak új világba" érkeztek.
   A nőszövetség működéséről szintén nagyon keveset tudunk, mindössze annyit, hogy 1943-ban alakult Pap Gyuláné vezetésével. 54 tagjuk 22 vallásos és népnevelő összejövetelt szerveztek, "a faluban szőnek, fonnak, termékeiket Udvarhelyen értékesítik, de sajnos fonalat nem kapnak. 25 leány van távol háztartási alkalmazottként, a nőszövetség 12 hópárnát és 5 szeretetcsomagot küldött a honvédeknek".

Az adományozott gyászzászló

VIII. Jótékonykodó szeretet

   Az egyházközség adományt küldött a következő egyházközségeknek:

Felhasznált irodalom

1. Az alsóbencédi leányegyház jegyzőkönyve 1892-tol, AUEL
2. ADORJÁNI Rudolf, A keresztúr-köri egyházközségek vagyonleltára a XVIII. század utolsó harmadából, Keresztény Magveto, 96. évfolyam, 1990
3. BALÁZSI Dénes, Adatok a székelyszentmihályi egyházközség történetéből, kézirat a Szerzőtől
4. BENCZÉDI Béla, Bencéd leírása, kézirat, Székelykeresztúri Molnár István Múzeum levéltára
5. Boros György unitárius püspök naplója 1926-1941, Szerkesztette Kovács Sándor és Molnár B. Lehel, Kolozsvár, Kiadja az Unitárius Egyház, 2001
6. CSEKE Péter, Látóhegyi töprengések, Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1979
7. DÁVID László, A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei, Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1981
8. GAAL György, Gyallay Domokos a néptanító regényíró=Múzsák és erények jegyében, Dolgozatok Erdély unitárius múltjából, Kolozsvár, 2001
9. A szent szabadság oltalmában, erdélyi unitáriusok 1848-49-ben, Szerkesztette Gaal György, Kolozsvár, Kiadja az Unitárius Egyház, 2000,
10. A kolozsvári Unitárius Kollégium szabadságharcos diákjai= Múzsák és erények jegyében, Dolgozatok Erdély unitárius múltjából, Kolozsvár, 2001
11. Ferencz József püspök levele a felsőbencédi unitárius leányegyházközségnek
12. Dr. GÁL Kelemen, Benczédi Gergely, KerMagv, LXXI. évf, 1939
13. GIDÓ Csaba, Az udvarhelyszéki református felekezeti oktatás helyzete az impériumváltás korában
14. GYALLAY PAP Domokos, Hívó hegyek, Budapest, Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság,
15. GYALLAY Pap Domokos, Tündérország, Unitárius Közlöny, 1913
16. IZSÁK Domokos, Dalok erdőn, mezőn…, versek, Minerva Kiadó, Kolozsvár, 1935
17. Jegyzőkönyv az alsóbencédi leányegyház részére 1950-tol, AUEL
18. KELEMEN Miklós, Unitárius kislexikon, Budapest, METEM
19. KISS Gergely, A Székelyszentmihály-Bencéd egyházközség története, kézirat, 2000
20. KOVÁRY László, Erdély régiségei és történelmi emlékei, Horizont Kiadó
21. Levél a Tiszteletes Törvényes Papi Székhez, AUEL
22. MAGYARI András, II. Rákóczi Ferenc erdélyi hadserege, Kriterion és Polis Könyvkiadó, 1994
23. M: Székelyszentmihály és társegyházközségei: Kobátfalva, Bencéd, Unitárius Naptár, Kolozsvár, 1942
24. Magyar Nagylexikon, 16 kötet, Budapest, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2003
25. ORBÁN Balázs, A Székelyföld leírása 2, Európai Ido Kiadó
26. PÁLMAI József, Udvarhely vármegye nemes családjai, Székelyudvarhely, Betegh Pál Könyvnyomdai Muintézet, 1900
27. P. Szentmártoni Kálmán, Az alsóbencédi Gyallai-Pap család székelyszentmihályi ága, Kolozsvár, Pallas Könyvnyomda, 1939
28. Protocollum Ecclesia Filialis Unitariorum Benczediensis Super Confignandis rationibus Curatorum ConfectumTempore Parochi Beniaminis Kelemen Anno 1805 - Számadásos könyv, az Alsóbencédi Unitárius Egyházközség Levéltára
29. SZENTANNAI Mózes, Nyikó mente az ezredvégen, Székelyudvarhely, 1999
30. SZABÓ T. Attila, Udvarhelyszék, Bp, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2005
31. TIBÁD Levente, Nyikó-menti helynevek, Nyelv és irodalomtudományi közlemények XXII. évf, Akadémiai Könyvkiadó 1978
32. Téglavetésről szóló egyezmény 1857-bol,
33. VOFKORI László, Székelyföld útikönyve I, Budapest, Cartographia KFT, 1998
34. ZSAKÓ Erzsébet, Hinni és tenni az Unitárius Noszövetség története, Kolozsvár, Kiadja az Erdélyi Unitárius Egyház, 2003
35. 1788-1789 években Torda-Aranyos, Keresztúr és Udvarhely körökben Lázár István püspök által tett Generális Visitatio (püspöki vizsgálat) jegyzőkönyve, Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára
36. 1839-es püspöki vizitációs jegyzőkönyv
37. 1857. május 5-én tartott eklézsia gyűlés jegyzőkönyve
38. 1859. január 28-án megtartott eklézsia gyűlés jegyzőkönyve
39. 1859. július 3-án tartott gyűlés jegyzőkönyve
40. 2006. április 5-én tartott közgyűlési jegyzőkönyv AUEL